Etter Ödön (szerk.): Etter Kálmán és Szoleczky Anna családja és egyenes ági leszármazottai (Esztergom, 2006)

Éttér Kálmán családja

Tóth László

Esztergomban születtem 1920. szeptember 11-én, szilvalekvár főzésekor. Ez nem tréfa, valóban szilvalekvárt főztek akkor nálunk. Egy asszony keverte a lekvárt kinn az udvaron, miközben benn a szobában vajúdott velem Édesanyám.

Apám ácsmester volt, anyám a háztartást vezette. Pali bátyám 1917-ben született 1949-ben megnősült, Csóti Anikót vette feleségül és négy leánygyermekük született. O a Gödöllői Agráregyetem tanszékvezető

docense lett és 1957-ben szívbetegségben meghalt. Vili öcsém pedig apánk mesterségét folytatta. 1980-ban ő is meghalt szívbetegségben.

Én az elemi iskola négy osztályát Szentgyörgymezőn végeztem el, majd a Bencés Gimnáziumba iratkoztam be. A harmadik osztály vége felé két tárgyból is bukásra álltam és a vizsgák előtt kimaradtam. Utána a Famadi cukrászhoz mentem tanulónak. Eleinte tetszett is a szakma és szerettek is engem. Csak az nem tetszett, hogy reggel 6-tól este 8-9 óráig is bent kellett lenni a műhelyben, és még vasárnap délelőtt is. Otthagytam a cukrászatot és a nagybácsimhoz mentem kárpitos inasnak. 1938.-ban felszabadultam. 1942 januárban behívtak katonának Székesfehérvárra, a repülő fegyvernemhez. 1945-ben alakulatommal Ausztrián keresztül Németországba mentünk.

Közben 1945-ben apánk meghalt szívbetegségben. 1945. májusában a bajorországi Pockingban amerikai fogságba estem. 1945. októberében jöttem haza. Hazajövet édesanyámat életben találtam. Ő járni nem tudó beteg volt, izületi csúz gyötörte kb. 10 éve. Egy kerekes székben ült és egy menekült asszony vigyázott rá.

28