Etter Ödön (szerk.): Etter Kálmán és Szoleczky Anna családja és egyenes ági leszármazottai (Esztergom, 2006)
Etter Kálmán családja 17-én sikeres ügyvédi szakvizsgát tett, és 1938. február 11-tőlaGyőri '"cj Ügyvédi Kamara tagja lett. 1939. május 19-től, mint ügyvédet, a Takarékpénztár ügyész helyettesként véglegesítették. 1940-ben, több ízben négyhetes fegyvergyakorlaton vett részt, de a háború alatt nem volt katona. A Takarékpénztár 1948-as államosítása után ügyvédként dolgozott, majd 1953-ban, a „kor követelményét felismerve” megalapította Esztergomban az Ügyvédi Munkaközösséget. Alapító tagja volt a Magyar Jogász Szövetségnek. 1956-ban, bár üdvözlte a forradalmat, annak eseményeiben nem vett részt. Mégis 1957-ben kilenc napra a MŰK („márciusban újra kezdjük”) idején letartóztatták. Élete végéig fájlalta, hogy erről még egy fecni papírt sem kapott. 1958. augusztusában politikai okokból az Ügyvédi Kamara tagjai sorából törölték. Előbb egy évig a Pilisi Parkerdőgazdaságnál bújtatott jogtanácsos volt, majd egy évig az ÉDASZ Vállalatnál segédmunkásként dolgozott. Számtalan kérelmezés után, barátai segítségével, 1960. július 26-án engedélyezték újra felvételét az Ügyvédi Kamarába A legnehezebb időben látta el a Főegyházmegye jogi képviseletét. A hatvanas évek közepétől haláláig az esztergomi Ügyvédi Munkaközösség vezetője, a Komárom Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségi tagja volt. 1935. október 26-án kötött házasságot Szoleczky Annával Esztergomban, a belvárosi plébániatemplomban. Nászúton Bécsben és Máriazellben voltak Három gyermekük született: 1938-ban Erzsébet, 1939-ben Magdolna és 1947-ben Ödön. Születésekor a család a Meszéna házban lakott, a Bottyán János utcában. 1935-ben, házasságkötésekor a Széchenyi téri Takarékpénztár épületében a II. emeleten gyönyörű háromszobás 19
