Etter Ödön (szerk.): Etter Kálmán és Szoleczky Anna családja és egyenes ági leszármazottai (Esztergom, 2006)
Etter Kálmán családja r Etter család rövid története A család történetét dr. Etter Jenő kutatásai alapján ismerhetjük és köszönet fiának Etter Nándornak, hogy édesapja írásaiba betekintést engedve azt részben megismerhettem, és most módom van kivonatosan abból egy rövid családtörténetet ismertetni: Családi nevünk: Etter, a délnémet köznyelvben helyenként még élő szó, - határt, vámsorompót jelent, tehát átvitt értelemben határőr, vámos lehetett a jelentése. (Mayer Lexicon, 1926. évi kiadás, IV. 276.) Magam arra bukkantam Ladó János - Bíró Ágnes Magyar utónévkönyvében, hogy az ETRE , régi magyar férfi személynév. Feltehetőleg a germán ETTER névből származik, és jelentése: határ + kerítés, (ajánlott névnap: március 10. és június 2.) Ennek megfelelően délnémet területen - Thüringiában, Sachsen- Weimar nagyhercegségben - Weimartól mintegy 10 km-re északra fekszik a hosszan elhúzódó Ettersberg (tehát Határhegy). Északi lejtőin található az ősrégi eredetű Ettersburg kis falucska 230 lakossal, mely mellett a weimari nagyhercegek 1706-1738 között egy igen fényes hercegi vadász és pihenő kastélyt építettek. Ettersburg a német irodalom történetébe is bevonult, mivel Göthe itt hozta először színre - még pedig szabadtéri színpadon (!) - világhírű színművét: az Iphigenis aufTauris-t. Sőt Ettersburg egy napra a világtörténelembe is bevonult: 1808. október 6-án, amikor Napoleon, Sándor orosz cár tiszteletére - kinek barátságát remélte megnyerni, sőt ekkor az orosz cári családból v_ szándékozott házasodni, - óriási ünnepségeket, vadászatot és színi í \ előadástrendezett. fcSh 10
