Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
V. rész. Fúzióban a József Attila Megyei Könyvtárral, avagy: évente tízszer
állításával szemben - nem a 3. oldalon, és nem nyitó versként jelent meg. Ennyit az „ex-szerkesztő” eddigi történetének hitelességéről. 5. ) De ez még mind semmi. Most jön a szaftosa! „Amikor novemberben kirobbant a botrány - úja Sárándi Monostori informális úton azt szivárogtatta ki, hogy amíg szabadságon volt, éberségét kijátszva én csempésztem az Új Forrásba az ominózus textust. Jómaga pedig csak akkor kapott a fejéhez, mikor kikerült a nyomdából a lap. Amikor rákérdeztem, tagadott és megosztott figyelemkihagyásunkra hivatkozott.” Nos (azon túl, hogy csinosan zavaros a József Attila-díjas író „megosztott figyelemkihagyás” szintagmája) kijelentem, hogy a fenti dramaturgia szerinti „rákérdezés” soha nem zajlott le közöttünk. Egyébként is: mi szükségem lett volna egy efféle szamárság terjesztésére (s ki hitte volna el?), hiszen a hajdan volt megyei pártbizottság által „megrendelt” - ilyenkor szokásos - igazoló jelentésemben október 25-én (1984-ben) már kijelentettem, hogy a vers közléséért „mint az Új Forrásért-egyszemélyben felelős vezető” - aki a korrektúrát is látta - teljes mértékben vállalom a felelősséget. (Természetesen azzal védekeztem, hogy „a szóban forgó vers inkriminált jelentésrétege 1984 nyarán nem volt felismerhető”.) Sárándi sem gondolhatja komolyan - bármennyire is megviselte idegeit az egyértelműen politikai fogantatású (és az Aczél Györggyel való korábbi, kapcsolatának - hát nem érdekes? - megromlásából is következő) pártközponti döntés óta eltelt hét esztendő (s közben talán azon is eltöprengett, hogyan is bánt vele, majd hogyan bánt el vele mint MSZMP-taggal saját pártja); szóval még ily komor lelkiállapotban sem gondolhatja komolyan, hogy én hajdanán az általa fentebb előadott óvodás hazugsággal próbáltam volna kibújni a felelősség alól. 6. ) Találós kérdések: a.) vajon ki lehet az az „ismert keleteurópai politikus”, akinek Sárándi A teljesítmény gyönyöre című kötetének 19. oldalán olvasható Értékrendjét ajánlja? b.) Milyen viszonyról tanúskodik ez a költemény szerző és címzettje között? c.) Van-e összefüggés az Értékrend publikálása és az Új Forrás akkori főmunkatársának menesztése között? 7. ) Minő jellemző a „nyomolvasó” Sárándi és az Új Forrás hajdani wwnfazkapcsolatára az a szintén téves állítása, hogy aNagy Gáspár-vers körüli botrány novemberben robbant ki. Nos: a való250