Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)

I. rész. Az első évtized (amelynek - természetesen - úgyszintén voltak előzményei)

1978) - aki többször is felborzolta a társaság hallgatóságának kedélyét radikális szellemű előadásaival Bányai Koméinak (1897-1934), a Nyugat megbecsült költőjének (aki egyben a szépirodalmi szakosztály elnöke is volt), valamint Einczinger Ferenc (1879-1946) festőművésznek, Babits egyik legközelebbi esztergomi barátjának. Bányai Kornél 1929-ig az esztergomtábori fiúnevelő intézet polgári iskolájában tanított, s ő hívta ide 1924-ben Féját, aki 1932-ig tanárkodott Esztergomtáborban. 1927-ben Forrás címmel Bányai Koméi antológiát szerkesztett (többek között Erdélyi József, Féja Géza, Fodor József, Sárközi György és Szabó Lőrinc verseiből). Az antológia a Balassa Társaság kiadványaként jelent meg. (Féja később a Szabadcsapat [1965] című memoárjában számolt be esztergomi éveiről.) A Balassa Társaság első nagy rendezvényei közé tartozott- 1927. február 14-én-Móricz Zsigmond (1879-1942) szerzői estje. (Móricz és Esztergom kapcsolata régebbi keletű; még kezdő íróként 1908-ban közreműködött Esztergom vármegye monográfiájának megírásában.)

A város szellemi vonzereje Babits Mihály (1883-1941) esztergomi kapcsolatai következtében nőtt meg igazán. Babits 1924-ben vásárolt telket az Előhegyen, s ettől kezdve - haláláig - évente hosszabb-rövidebb ideig Esztergomban élt. Az előhegyi Babits ház (ma múzeum) valósággal zarándokhellyé vált az 1930-as években, a kor számos szellemi kiválósága fordult meg itt (miként azt a híres aláírásfal is bizonyítja). Babits számos jelentős művét írta az esztergomi házban. Itt keletkezett az Elza pilóta vagy a tökéletes. társadalom című regény, a költészetét megkoronázó Jónás könyve s a középkori himnuszfordításokat tartalmazó Amor Sanctus jó része is. Az itt írt versek számát 18-20-ra becsülik. Babits a Pesti Napló 1932. augusztus 14-i számában Esztergomi séta című cikkében mutatta be az ő Esztergomét a fővárosi olvasóközönségnek. 1941 nyarán innen, az előhegyi házból vitték el a Siesta szanatóriumba, ahol augusztus 4-én meghalt. Utolsó esztergomi fényképét Martsa Alajos (1910-1979) fotóművész és irodalomszervező,jeles esztergomi személyiség készítette.

Az Esztergom és Dorog között fekvő Sátorkőpusztán 1930 és 1939 között öt nyarat töltött Németh László (1901-1975), olyan fontos műveit alkotva itt, mint a Tanú első száma, a Kapások, a Magyarság és Európa, a Cseresnyés és a Szerdai fogadónap egyes részei.

16