Monostori Imre: Az Új Forrás vonzásában (Tatabánya, 1999)
ÍII. rész. A Nagy Gáspár - Nagy Imre-ügy
mellett. Mindenesetre úgy éreztem, hogy ettől a perctől kezdve minden feltételezhető ellenem irányuló akció vagy szankció már mint írószövetségi tagot érne, és ez lassúbb, bonyolultabb és ígéretesebb végkifejletet ígérne. Nagyon jóleső és egy kicsit megnyugtató így az egész. Egy nappal később Tasi József érdeklődik, ekképpen: „Innen-onnan eljut hozzám néhány hír az Új Forrásról [...] pletyka szinten. Mi az igazság?” Hogy mi az igazság, azt én se tudom. Annyit tudok csupán, amennyit az igazoló jelentésemben már leírtam, meg amennyit a pártközpont munkatársai és a megyei pártbizottság emberei mondtak. Tartok tőle, ők se tudtak mindent. (Hiszen az Új Forrás 1984. októberi számában megjelent Nagy Gáspár-verset az efféle ügyekben illetékes központi hivatalnál följelentő egyén személyének a kiléte mind a mai napig ismeretlen. Sejtések, pletykák, verziók és kombinációk persze vannak, ámde kézzel fogható bizonyíték nincs. És talán már soha nem is lesz.) Az 1984-es esztendő utolsó napjai is megerősítést, szolidaritást és szellemi-szerkesztői támogatást hoznak. Előbb Grezsa Ferenc levele Hódmezővásárhelyről. Tisztelt Szerkesztőség! Kedves Imre! A mellékelt cikk megírására - minden bizonnyal a veletek való megbeszélés után - Cs. Varga Pista szólított fel. Az általa megjelölt terjedelemben és határidőre csatoltan küldöm. Egyúttal boldog új évet kívánok! Hódmezővásárhely, 1984. december 31. Szeretettel Grezsa Ferenc Majd - egy nappal később - Fodor András jelentkezik. Levelét Szilveszter napján írta. Az első mondatait idézem. „Kedves Imre, Cs. Varga Pista barátunk parancsba adta, hogy az év utolsó szellemi feladataként neked is össze kell állítanom egy mozaiksort a Fülep-naplóból. S méghozzá úgy, hogy január 4-edikére ott legyen Tatabányán. (Gyanús nekem ez a Pista, mintha már inkább az Új Forrás körül buzogna, mint aNapjaink háza táján...)” Grezsa Ferenc írása: Házavató Mezőszilason, Fodor Andrásé: Ezer este Fülep Lajossal (részletek); mindkettő az 1985-ös 2. (tehát áprilisi) számban jelent meg: „felszabadulásunk” 40. 159
