Esztergom szabad királyi város 1708. évi kiváltséglevele (Esztergom, 2002)
ELŐSZÓ A KIVÁLTSÁGLEVÉLHEZ E ISZTERGOM VÁROS története szorosan kapcsolódik az ezeréves magyar államiság kialakulásához. Géza fejedelem és az első Árpádházi királyok székhelye, Szent István királyunk szülőhelye, az „első főváros" kiváltságos helyet foglalt el városaink sorában. A Várhegyen felépült királyi és egyházi központ körül kisebb-nagyobb települések sokasága alakult ki. Közülük kiemelkedejkaz úgy nevezett királyi város, melynek keletkezése feltehetően az állam alapítással egyidős. A város királyi szolganépekből, udvar- nokokból álló lakosságához all. században új betelepülők sokasága érkezett. A Nyugat- és Dél Európa országaiból származó, elsősorban távolsági kereskedelemmel és pénzügyletetekkel foglalkozó ún. latinok, a hasonló érdekeltségű, iparűző helyi népességgel együtt külön kerületeket alkottak a királyi városban. Jelentőségükre utal az a tény, hogy a gazdag latin ^ol^árok közül került ki később a város vezetése és a pecsétje i^ami utalt származásukra. Kiváltságaikról források híján keveset tudunk, de biztosra vehető, hogy rendelkeztek a vámszedés jogával, ami útkényszerrel párosult. Ez a kiváltság, amellyel ellenőrzésük alatt tarthatták az országot átszelő kereskedelmi forgalmat, biztosította a város páratlan gazdagságát. # A 13. században sorra születnek a kiváltságlevelek^238. Nagyszombat, 1244. Pest stb. Valószínűsíthető, hogy Esztergom városa is kapott kiváltságlevelet ebben az időszakban. Bizonyára erre is hivatkozva vívta harcát az érsekséggel és a káptalannal/ kiváltságai megőrzése érdekében. Bár az egyház sikerrel járt eben a harcban - ehhez a tatár pusztítás is hozzájárult -, a szabad királyi városi kiváltságok egy részét a városnak a latinok lakta kerületében megőrizték. A 140 éves török uralom alól 1683-ban szabadult fel Esztergom. Bár a kuruc háborúk megpróbáltatásait is viselni kényszerült, harcba szállt korábbi kiváltságai gyakorlásáért. Óriási áldozatokat vállalva 1708. februárjában végül kieszközölte a privilégiumot, ami az új címerrajzot is tartalmazza. A kiváltságlevél megerősítését még két ízben kérte a város. Először 1725-ben III. Károlytól. A város kérésére, a jogfolytonosság hangsúlyozása érdekében ekkor belefoglalták a török hódoltság idején elveszett, majd a 18. század elején Gyöngyös környékén előkerült középkori „latin" város pecsétjének a használatát. Másodszor I. Ferenc erősítette meg a kiváltságlevelet 1807-ben. A millennium évében az 1708. évi kiváltságlevélnek a hasonmás kiadásával, és a teljes szöveg újra fordításának a közreadásával tiszteleg az évforduló előtt a kiváltságlevél mai őrzőhelye,a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára és Esztergom Város Önkormányzata. Múlt nélkül nincs jelentés a jelen feladatainak megoldása Js^a dicső hagyomány ápolása nélkül nincs szebb jövő. Esztergom város története és szép kiváltságlevelének ismerete büszkeséggel töltheti el az itt élőket. Kiváló alap a további építkezés számára és arra, hogy megismerjék és visszatérjenek e ma is gyönyörű kisvárosba Esztergomba. /JL AsA x'ez- 19 -