Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
III. Esztergom: A fürdőváros
99-0. ■ A fürdőhöz illő szálláshelyek: új szállodák A belváros rehabilitációját célul kitűző program nem egyszerűen a hagyományos funkció életre keltését irányozza elő, hanem jelentős további fejlesztéseket is javasol. A sétálóutca jelleg megteremtése érdekében szükséges a díszburkolat kialakítása parkosítással, historizáló kandeláberek, padok, szemetesek kihelyezése és a forgalom radikális korlátozása. Utóbbi téren már történtek lépések (új padok, szemetesek, forgalomzáró kovácsoltvas oszlopok kihelyezése, valamint a városi közvilágítás korszerűsítésének keretében lecserélt kandeláberfejek). A sétány szigeti részén, a zeneiskola és a futballpálya közötti szakaszon „párizsi” hangulatú kávézók, cukrászdák teszik majd vendégmarasztalóbbá ezt a városrészt. Az innenső parton, a Kis-Duna sétány 17. szám melletti üres telken felépülő új szálloda földszinti udvarának, valamint néhány Széchenyi téri épület környezetének a felhasználásával passzázs létesíthető, melyen keresztül a Széchenyi térrel teremthető meg a közvetlen kapcsolat. Ezáltal a látogatók, de az esztergomiak is a vártól a főtérig idegenforgalmilag vonzó, esztétikus útvonalon juthatnak el. A Széchenyi tér: a közösségi élet új szervező központja A város 2002-ben pályázatot nyújtott be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a belváros komplex rehabilitációja érdekében. A Phare Orpheus keretében elkészített pályázat sikeres volt: 20 millió forint támogatásból készült el az az átfogó koncepció, amelynek révén 2006 végéig megújul a város főtere, és közvetlen környezete. A beruházás megvalósításához az Európai Uniónál pályáztunk és nyertünk el 660 millió Ft támogatást. Esztergom központja városképi szempontból az utóbbi évtizedek alatt sok elhibázott beavatkozást szenvedett el. Eltűnt az egykori Hévíz utca, az egykori Hévízi-tó helyén és környékén mind városképileg, mind esztétikailag elmarasztalható beavatkozások történtek. A Rákóczi tér teljes átépítése, a hagyományos városközpont fokozatos felszámolása a 80-as években ért csúcspontjára, az ormótlan Bástya áruház és az egykori pártház (Zöldház) megépítésével, valamint egy nagy, szürke parkoló kialakításával. A „fejlesztések” szerencsére csak mérsékelten érték el a Széchenyi teret. A más városokban (Kőszegtől Székesfehérváron át Egerig) megtalálható, a forgalom elől elzárt, turisztikailag és megjelenésében is vonzó főtér Esztergomban mégsem alakult ki. Ez az állandó jelentős forgalomnak volt köszönhető. A város vezetése 2001-ben pályázatot írt ki a Széchenyi tér rehabilitációjára. A kiírás a fejlesztési koncepció főbb elemeit tartalmazta. A beérkezett pályázatok ötleteinek felhasználása nyomán az egyik díjazott tervező számos ponton módosított munkája alapján kezdődhetett meg a tér rekonstrukciója. 2006. március 6-án történt meg az új tér alapkőletétele, és az év végéig el is készül a kivitelezés. 90
