Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

II. Esztergom: A kis magyar Detroit

Beruházási célú kiadásaink kiegészítő forrása: a kerethitel

Minden önkormányzat az ún. korrigált saját éves bevétel 70%-áig teljesíthet adott költségvetési évben hiteltörlesztést. Ennek a keretnek (2006-ban kb. 1,5 milliárd forint) a város természetesen csak töredékét használja ki. 2006-ban az éves hiteltörlesztés mértéke 580 millió forint (költségvetésünk 4%-a), miközben 4,6 milliárdot költünk fejlesztésekre. Az éves törlesztés 1999-ben is meghaladta a 300 millió forintot, ekkor viszont a költségvetési főösszeg még csak 3,3 milliárd volt, az éves beruházás értéke pedig 376 millió. 2007-ben a várható helyiadó-bevételeknek 16%-át, a teljes költségvetésnek mintegy 2,5%-át kell a tervezett hitel törlesztésére fordítani. Ez az arány az évtized végére természetesen tovább csökken, így a következő testületek mozgástere nem szűkül a jelenleg folyó beruházások miatt. 1998-ban, amikor látványos beruházások nem folytak a városban, szintén a költségvetés 2,5%-át fordítottuk hiteltörlesztésre.

2004-től, a hároméves program keretében jelentős változás állt be a város hitel- politikájában. A korábbi időszakban mindig csak az aktuális feladatok megoldására vettünk fel hitelt. Ez a hitelfelvétel gyakorlatát igen rapszodikussá tette, ráadásul egymással esetleg összefüggő feladatok megoldására (az összeg címkézése miatt) nem nyílott mód. Egy csatornázásra felvett hitel például már nem adott lehetőséget az adott utca leaszfaltozására.

Az aktuális hároméves beruházási program megvalósításához szükséges fedezet egy részét kerethitel biztosítja, amely már nem címkézett kölcsön. A kerethitel legnagyobb előnye a korábbi formákhoz képest, hogy lényegesen kedvezőbb feltételeket kínál, mint más modellek. Több kisebb összegű hitel külön-külön történő felvételekor a kamatok összesen nagyobb összeget adnak, mint egy nagyobb összegű, egyszeri hitelnél. Ráadásul a kerethitel a mozgásterünket a beruházások természetének és volumenének meghatározásában egyaránt megnöveli.

Összességében elmondható, hogy a város fejlődését biztosító, a szolgáltatások színvonalát emelő beruházások egy csak a kötelezően ellátandó feladatokra koncentráló városvezetési gyakorlat mellett nem finanszírozhatóak. A gazdálkodó önkormányzat helyes hitelpolitikával azonban biztosíthatja azokat a hiányzó forrásokat, amelyek segítségével Esztergom XXI. századi európai várossá válhat.