Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
A fenti adatok bebizonyították, hogy a városi beruházások finanszírozásának a fedezete egy menedzserszemléletű városvezetési gyakorlattal megteremthető. A bevételek dinamikus bővülése révén ugyanis évről évre emelkedik a felhalmozási célokra, beruházásokra fordított összeg is. Míg 1990-ben 120 millió forintot, 1999-ben pedig 376 milliót fordított ilyen célokra a város, addig ez az összeg 2000-ben már meghaladta a 480 milliót. Az igazi ugrás 2001-ben következett be, amikor a fejlesztésekre fordított költségvetésünk megközelítette a 623 milliót, majd 2002-ben és 2003-ban már meghaladta az 1,8 milliárdot. 2004-ben 3,147 milliárdot, 2005-ben pedig 3,415 milliárdot fordítottunk a város jövőjét magalapozó beruházásokra. 2006-ban több mint 4,6 milliárd jut ilyen célokra. A fenti költségvetési növekedés különösen a hasonló lélekszámú városokkal összehasonlítva szembeötlő. Ezek a városok Esztergomnál már 2003-ban is jóval kevesebbet fordítottak beruházási célokra: a 30 000 körüli lakosságszámmal rendelkező települések egy főre jutó beruházási összegét tekintve Esztergom másfélszer annyit költött akkor fejlesztésre, mint Gödöllő, közel háromszor annyit, mint Gyula, és ötször annyit, mint Gyöngyös. De ugyanilyen kedvező a helyzetünk a magyarországi nagyvárosokkal összevetve is: egy főre vetítve Esztergom közel másfélszer többet költött beruházásokra, mint az európai kulturális fővárosi rangot elnyert Pécs, Miskolc vagy Győr, a szekszárdinál pedig már 100%-kal magasabb ez a költségvetési összeg. Ezek a számadatok egy külső szemlélő számára is egyértelművé teszik, hogy nem a hagyományos önkormányzati működési modellt követjük, hanem a gyakorlatban is megvalósítjuk a sokat hangoztatott „vállalkozó önkormányzat” programját. Más, szinte kizárólag csak „működő”, településekhez képest mi gazdálkodunk. A hároméves tervezési modell bevezetése Ugyancsak 2004-től vezettük be a hároméves, ún. „gördülő” tervezési modellt. Ezzel egyrészt az volt a célunk, hogy a folyton változó külső feltételek ellenére perspektivikusan lássuk a mozgásterünket, céljainkat. Másrészt a beruházásokra fordítható összegeket a város stratégiai céljainak megfelelő fejlesztésekre költhessük el. Ennek érdekében mindig a következő két év költségvetésébe is betervezünk beruházási kiadásokat, és ezek közül egyeseket előrehozunk (például ha kedvező pályázati kiírás jelenik meg) vagy későbbre sorolunk (ha pénzügyileg az adott évben túlzott terhelést jelentene a városnak). A 2005 végén elfogadott hároméves (2006-2008) beruházási program keretében összesen közel 5,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg Esztergomban. Olyan nagy léptékű beruházások kerültek be a programba, mint a Széchenyi tér átépítése, a Fürdő Szálló külső rekonstrukciója, a bölcsőde fejlesztése, csatorna- és útépítések, az északi kanonoksor iskolai célú átépítése, a bánomi áttörés második szakaszának megépítése vagy a kertvárosi óvoda bővítése. Ezek a fejlesztések az új tervezési modellnek köszönhetően kerültek kiemelésre, így megvalósulásuk is bizton várható. 60
