Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
II. Esztergom: A kis magyar Detroit
Az önkormányzati tulajdonú üzletek értékesítése Az ingatlangazdálkodáson belül kiemelkedő szerep jutott 2002-ben az önkormányzati tulajdonú üzletek magánosításának. A bérleti rendszer eleve nem kedvez a hosszú távon megtérülő beruházásoknak: a bizonytalanság miatt senki nem fektet be jelentősebb összegeket az adott üzlet átalakításába. A belvárosi üzlethelyiségek privatizációjától a város többek között azt is remélte, hogy az új tulajdonosok felújítják a helyiséget, különös tekintettel a külső homlokzatra. 2001 és 2002 folyamán összesen közel 60 üzlethelyiség privatizációjára került sor. A magánosítással párhuzamosan a lakásokéhoz hasonló új bérleti rendszert vezettünk be, mely az egyes városi övezetekhez igazította és egyben jelentősen emelte a fizetendő díjakat. 2006-ban a bérleti díjakból várható összbevétel eléri a 40 millió forintot. Kiemelten fontos a Lőrinc utca és a Rákóczi tér idegenforgalmi igényeket is kielégítő üzleti arculatának megformálása. A Széchenyi téren található ingatlanok azonban tartósan városi tulajdonban maradnak, annak érdekében, hogy az itt kialakítandó közösségi tér a szándékolt funkciókkal várhassa vendégeit. Az orvosi rendelők értékesítése 2002 nyarán került sor az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelők privatizációjára. A lépéssel a város több legyet is ütött egy csapásra. Egyrészt a rendelők árából a költségvetés bevételi oldala erősödött. Ugyanakkor az eddig függő helyzetű körzeti orvosok önálló rendelőhöz jutottak. Ez önerős fejlesztésekre inspirálta az érintetteket, és egy minőségi városi egészségügyi intézményrendszer kialakításának is megteremtette a feltételeit. A város elvárásainak megfelelően az említett ingatlanok felújítása is megkezdődött, vagy már be is fejeződött, több száz millió forintos beruházással gazdagítva a városi egészségügyet, emelve a betegellátás színvonalát. Egy hibás távhő-privatizáció kiigazítása A gázközművagyon és a belterületi földértékek utáni vagyon megváltása mellett az új évezred első sikeres privatizációs eljárása egy korábbi hiba kiigazítását is lehetővé tette. Esztergom és Dorog városok 1997-ben a Magyar Államtól megkapták a Do- rog-Esztergom Erőmű Kft. 50-50%-os tulajdonjogát. A céget a két város 1998-ban hihetetlenül alacsony áron eladta, csak 7-7%-nyi üzletrészt tartva meg. Az eladott 43-43%-ért mindössze 43-43 000 Ft-ot kértek az önkormányzatok. Az üzletrész „elajándékozásán” túl a két város akkori vezetői az új tulajdonos Prometheus Rt.-vel koncessziós üzemeltetési szerződést is kötöttek, 35 évre - mindenféle pénzügyi ellentételezés nélkül. Jóllehet ezen a tényen változtatni nem lehetett, 2000-től mégis több ponton enyhítettük a károkat. A maradék 7%-os üzletrészünket 244 millió forintért (az előzőhöz képest 35 000- szeres áron!) sikerült eladnunk a Prometheusnak. Azt is elértük, hogy a szolgáltató csökkentse a hődíjat és az alapdíjat a fogyasztók javára. így miközben 2001/2002 fordulóján országos szinten átlagban 15%-kal emelkedtek a távhődíjak, Esztergomban 2001-ben 0,6, majd 2002-ben újabb 3,6%-kal csökkentek az árak. (Egy 52 m2-es lakás díja 2000-ben 99000 Ft felett volt, 2002-re 94500 Ft-ra csökkent.) ■ 90. 0. ESZTERGOM: A FÜRDŐVÁROS A Széchenyi tér: a közösségi élet új szervező központja ■ 155. 0. ESZTERGOM: AZ ÉLHETŐ VÁROS A háziorvosi hálózat privatizációja 55
