Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)
IV. Esztergom: Az élhető város
[ 174-0. ■ A közigazgatási kistérség felé Új egészségügyi centrum a Hősök terén Az alapellátás további fejlesztésének pillére az egykori Kossuth iskola Hősök terén található épülete, amelyet 2003-ban vásároltunk meg. A mintegy 180 millió forintból elvégzendő átalakításokat követően 2007 elejére ide kerül be a két még nem privatizált fogorvos. Itt nyer elhelyezést a gyermekfogászat, a gyermekorvosi, valamint a fogászati ügyelet. Utóbbi jelentőségét emeli, hogy legközelebb Budapesten működik ilyen szolgáltatás. Működtetésére társulást tervezünk létrehozni, hiszen az egész régióban nem található még egy fogászati ügyelet. Ugyancsak a volt iskola területére költözik át a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a központi házi orvosi ügyelet, valamint a városi mentőszolgálat. Utóbbi intézmények térségi hatókörrel működnek. A háromkocsis mentőállomás személyzetével együtt képes biztosítani a törvényben előírt 15 perces eljutást a kistérség bármelyik településére. A térségi összefogás jegyében ugyanakkor egy kocsival Nyergesújfalun is mentőállomás létesül. Az új központ elhelyezésekor már azt is figyelembe vettük, hogy a Duna túlsó partján is szükség lehet a gyors beavatkozásra. A körforgalomtól a mentőkocsi egy-két percen belül Párkányban lehet. Ennek azért van különös jelentősége, mert testvér- városunkban 2005-től megszűnt az önálló mentőállomás. A mentőautó-állomány 2005-ben egy új Ford Transittal gazdagodott. Ez a korábbiaknál nagyobb, tágasabb, stabilabb jármű. Van benne fűtőberendezés, gerincsérültek mentésére alkalmas hordágy, félautomata defibrillátor. Az eddigi Toyota és Mercedes mellett az új autó kiemelt mentőautó lett. A minősítéshez szükséges berendezések (végtagrögzítő vákuumsínek, speciális mentőmellény a járművekbe szorult emberek mentéséhez, pulzoximéter) beszerzéséhez szükséges összeget mi biztosítottuk. Immissziós jelzőrendszer A lakosság egészségügyi helyzetén próbál javítani az a regionális beruházás, melynek keretében Párkányban, Dorogon, Nyergesújfalun és Esztergomban imissziós állomások kerülnek kialakításra. A térségben működő, szennyező anyagot viszonylag nagy mennyiségben kibocsátó nagyvállalatoknak és a majdnem állandó észak-nyugati szélnek köszönhetően Esztergom az 1990-es évek közepére a 12 legszennyezettebb levegőjű magyar város közé került - jóllehet akkor a városban ilyen tevékenységet folytató cégek már nem működtek. A rossz levegőnek köszönhetően számottevően (10-20%-kal) magasabb városunkban a légúti megbetegedésekből eredő halálesetek száma, mint a megye más városaiban (beleértve Tatabányát is!). Bár 2000-re Esztergom elkerült a „piszkos 2o”-ból, a fentiek miatt csatlakozott a város az említett beruházáshoz. Párkányban már áll a főtéren az a kijelző berendezés, amely az aktuális légszennyezettségi adatokat mutatja folyamatosan. A tervek szerint ugyanilyen berendezés kerül kihelyezésre Esztergomban is. Akiemelkedő adatok alakulását figyelemmel követve kerülhet sor a beavatkozásra az egyes szennyező cégeknél. (A lakosság egészségének érdekében Skandináviában és Németországban gyárakat is be szoktak záratni - ha azok nem tudják megoldani a veszélyes gázok, füstök szűrését.) 156
