Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

IV. Esztergom: Az élhető város

g8. o. ■ ESZTERGOM: FÜRDŐVÁROS múltból a jövőbe: a „buborék” A strand téliesítése, uszodarekonstrukció Az esztergomi úszósport az 1960-as években országosan is kiemelkedő teljesítmé­nyeit (olimpiai döntős, ifjúsági Európa-bajnoki bronzérmes, többszörös országos baj­nok stb. úszóink) az utóbbi 30 évben nem tudta megismételni. Ennek egyik legfőbb oka az volt, hogy a rendelkezésre álló fedett uszoda a versenyszerű munkát a téli időszakban nem tette lehetővé. A továbbfejlődés ezen akadályát az ezredfordulóra sikerült elhárítanunk. A strandfürdő bővítésére, fejlesztésére az önkormányzat több alkalommal is pályázatot nyújtott be, ezeket a pályázatokat azonban nem követte siker. Végül a pályázatokhoz biztosított önerőt megtoldva került sor az ún. „buborék” (légtartós ponyvafedél) átadására 2000 decemberében. A lefedéssel párhuzamosan készültek el az új öltözők és néhány új helyiség (ruhatár, mosdók, masszázsszoba és egy nagyobb szauna). A régi gőzfürdő épületében kapott helyet az iroda, a dolgozók szociális léte­sítménye és a kismamatorna szobája. A tervek szerint a volt kazánház szálláshelyként funkcionál majd a jövőben, a jelenlegi mosdók lebontásával pedig egy lelátóval rendelkező strandröplabdapálya is kialakítható. A strand működtetéséhez szükséges vízforgató berendezés beszerelését 2008-2009-re szeretnénk megoldani. Városi sportrendelet A 2004 márciusában életbe lépett Sporttörvény előírásainak megfelelően még az év folyamán elkészült a városi sportrendelet. A rendelet átfogó módon tárgyalja Eszter­gom sportéletének intézményi, finanszírozási feltételeit. A sportolási lehetőségek ma is széles körben (egy hasonló méretű városnál jóval szélesebb körben) állnak rendelkezésre - nem kizárólag, de elsősorban fiatal­jaink számára. Nemcsak országosan, de már nemzetközileg is jegyzett a kick-boksz, a birkózó egyesületünk és a rögbicsapatunk, országosan kiemelkedő eredményeket tudhat magáénak az evezősegyesület. Időről időre kinevelünk egy-egy tehetséges triatlonistát, cselgáncsozót, úszót. Olyan ritka sportágak is megtalálhatóak a palet­tán, mint a sportrepülés, hegymászás, sporttánc vagy kevésbé ismert küzdősportok és harcművészeti ágak (aikido, baranta, kempo karate, szumó). 2000 óta újra van vízilabdacsapatunk. Az új rendelet áttekinthető módon rendezi az egyesületek finanszírozásának kérdését. Az éves keretösszeg 60%-át az utánpótlás-nevelésre osztja ki. Az egye­sületek igazolt utánpótlás korú sportolóik létszáma alapján kapnak támogatását. 20%-nyi rész jut az egyesületek működési költségeinek fedezésére és ugyanennyi a rendezvényeikre. Erre a két keretre külön kell pályázni. Nyolc kiemelt eseményt köz­vetlenül támogat a város. Ilyen az egykori Porga teremlabdarúgó-kupa, mely 2004 óta felvette az eurorégió nevét (ezzel jelezve a torna további fejlesztésének irányát), a városi utcaikosárlabda-kupát, az amatőr teke- és a kispályás labdarúgó-bajnokságot, a Mária Valéria híd-futást, a Szent István úszóversenyt, a Nemzetközi Duna-túrát, valamint a város „Jó tanuló, jó sportoló’’-díjainak átadási ünnepségét. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom