Meggyes Tamás: A gyarapodás programja (Esztergom, 2006)

IV. Esztergom: Az élhető város

Ezt követően más irányban tett kezdeményező lépéseket az önkormányzat. E lépéseket 2002 elején siker koronázta: megegyezés született a katolikus egyház, az Oktatási Minisztérium, a város és a három korábbi intézményt (a Kereskedelmi, Ven­déglátó-ipari és Idegenforgalmi, a Pénzügyi és Számviteli, valamint a Külkereskedelmi Főiskolát) egyesítő Budapesti Gazdasági Főiskola között. Ennek értelmében a főiskola 2002 őszétől a várhegyen egy minisztériumi, egyházi és városi finanszírozásban meg­újuló épületben (az Oszemináriumban) indította volna meg esztergomi kihelyezett karán a képzést. A megállapodás szerint a hallgatók kereskedelmi, idegenforgalmi és szálloda, valamint vállalkozásszervező szakon végezhették volna tanulmányaikat nappali és távoktatási tagozaton. így 2002 őszén 300 főiskolás kezdte volna Eszter­gomban az évet. 4 évvel később pedig a hallgatói létszám elérte volna az 1120 főt. Az új kar létrehozásakor a főiskola vezetői a határon túlról érkező magyar fiatalokra is számítottak. Sajnos a 2002-ben hivatalba lépett új kormány oktatási minisztere egyik első lépéseként visszavonta a bgf esztergomi karának szánt 300 millió forintos támo­gatást, ami után a katolikus egyház is a beruházás átütemezése mellett döntött. Esztergom egyedül nem lett volna képes az erősen leromlott épület felújítására, így a tervezett fejlesztés nem valósulhatott meg. Ugyanakkor folyamatosan tárgyalunk különböző felsőoktatási intézményekkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a várhegyi épületegyüttes még üresen álló termei mihamarabb (egyetemi) élet­tel teljenek meg. Felsőfokú képzés A felsőfokú oktatás terén az utóbbi éveket tekintve a fentiek ellenére lehet előrelé­pésről beszélni. 2001. szeptember 3-án a győri Széchenyi István Főiskola megkezdte a gépipari mérnökasszisztens képzést a Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskolában. A kihelyezett tagozaton akkreditált felsőfokú szakképesítést szerezhetnek a szakmun­kásképzőt végzett fiatalok, illetve a két év alatt bizonyos feltételeket teljesítőket (pl. nyelvvizsga megszerzése, magas tanulmányi átlag) felvételi nélkül átveszik a főiskola második évfolyamára. A képzést a város évente 1 millió forinttal támogatta. A Bottyán János Gimnázium és Műszeripari Szakközépiskola keretében a Buda­pesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kara képez műszaki informatikai mérnökasszisztenseket. A jól tanuló diákok számára az előbb említett képzéshez hasonlóan nyitva áll a főiskola kapuja. Az említett képzések révén a 3-4 éve Esztergomban megtelepült, hasonló jellegű kihelyezett szakok (a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus és közgazdász-gaz­dasági informatikus szakjai, valamint a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Mű­szaki Főiskola hűtéstechnikai és minőségbiztosítási gépészmérnöki szakjai) mellett újabb felsőfokú végzettséget adó oktatás kezdődött a városban. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom