Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)
Illetmények és személyi ügyek
nek át s régi állomásán természetben volt lakása, hiába üríti ki, illetve hagyja el a lakást június vagy júliusban, mert a lakáspénz úgy is augusztus 1-től jár. Igazgatói pótlék. Az 1939. évi XVII. t.-c. alapján az állami iskolák igazgatásával megbízott iskolai tanítók az igazgatói teendők végzésének ideje alatt a következő igazgatói pótlékban részesülnek: 3—6 tanítóval bíró iskolánál havi 12.80 P, 7—10 tanítóval bíró iskolánál havi 14.40 P 10-nél több tanítóval bíró iskolánál pedig havi 16. P. A tanítótestület számához az óvodák és menedékházvezetőnők is hozzászámíthatók a tantestület létszámának megállapításánál. Ez az igazgatói pótlék 1940. évi január hó 1-től esedékes. Az igazgatói nyugdíjba nem számít be. Nem állami iskoláknál az igazgatói díjat az iskolafenntartó állapítja meg. Államsegélyből fedezendő igazgatói pótlékot a vallás és közoktatásügyi miniszter nem engedélyez. Családi pótlék. A tanítók, tanítónők tekintet nélkül az iskola jellegére, bizonyos feltételek mellett családi pótlékot kapnak, ha azt kérik. Az 1912. évi XXXV. t.-c. és az ezt kiegészítő rendelkezések hatálya alá tartozó alkalmazottakat és nyugdíjasokat a törvényekben és rendeletekben megállapított feltételek mellett, az 1938. évi XXXVIII. t.-c. alapján 1939. január 1-től kezdődőleg az első három gyermek után, egyenként a következő összegű családi pótlék illeti meg: a) az első csoportban (ide tartoznak a tanítók) 18 P; b) a második csoportban (ide tartoznak az óvónők) havon- kint 16 P 50 f.; c) a harmadik csoportban havi 15 P; d) a negyedik csoportban havi 13 P; A negyedik és négyen felüli gyermekek után egyenkint a) az első csoportban havi 24 P; b) a második csoportban havi 22 P; c) a harmadik csoportban havi 20 P. d) a negyedik csoportban havi 18 P. Ez a családi pótlék jár azután a gyermek után is, aki az 1912. évi XXXV. t.-c. 8. és 9. §-a, vagy ezekkel a rendelkezésekkel egyező jogszabály alapján részesül családi pótlékban. A tör81
