Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Illetmények és személyi ügyek

leknek meg nem telelő lakást, úgynevezett csonkalakást (pl. egyszobás, egyszobás-konyhás, vagy bútorozott egyszobás lakást stb.) mégis használja; mindaddig, amíg a csonka-lakásnak illetményképpen való használata tart, lakáspénzét az illető nem követelheti. (1922. évi 700. ein. sz. V. K. M. rendelet 3. §-.)

Az olyan alkalmazottak, akik szükséglakásban, vagyis olyan lakásban laknak, melyeknek nincsenek mellékhelyiségei (pl. konyha, kamra, stb.) nem tekinthetők természetbeni lakást élvező alkalmazottaknak az ilyen alkalmazottaknak igényük van az állásukra nézve megállapított lakáspénzre, az általuk lakott szükség- lakásokért azonban a felettes hatóságok által megállapított ösz- szegű lakbért fizetnek. (1924. évi 5600. M. E. sz. r.)

Az 1926. évi VII. t.-c. 4. §-a értelmében a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák szervezése alkalmából, ha az iskola 1 tanítós, 2 katasztrális hold, minden további tanító után 1—1 katasztrális hold nagyságú telek szerzendő meg. E követelményt a vallás- és közoktatásügyi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben felére mérsékelheti. A törvény 6. §-a értelmében e tanítók részére biztosított terület használatának az értéke a tanítók javadalmazásába nem tudhatók be.

Itt említjük meg, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1932. évi április 13-án" kiadott 791.186/1932. VIII. c. számú, az egri érsekhez intézett átiratban azt az álláspontot foglalta el, hogy a természetbeni lakással bíró, de negyedholdnyi kerttel el nem látott községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítóknak nem jár évi 20 aranykorona kertváltság, azt megszüntette. ■

A tanító abban a községben tartozik lakni, ahol állomáshelye (iskolája) van. Ha azonban a községben megfelelő lakás nem kapható, vagy ha azt a tanítónak családi körülményei el- háríthatatlanul szükségessé teszik és ha az a szolgálat sérelme nélkül lehetséges, állami és községi tanítóknak, a tankerületi kir. főigazgató, más jellegű iskoláknál működő tanítóknak, az iskola- fenntartó felettes hatósága engedélyezheti a tanító kérelmére, hogy az állomáshelyéhez közelfekvő más községben lakhassák. Ez az engedély, ha a szolgálat érdeke szükségessé teszi, bármikor visszavonható.

A községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítók illetményeinek rendezéséről szóló 1913. évi XVI. t.-c. 17. §-a megszüntette az iskolafenntartónak az 1907. évi XXVII. t.-c. 2. §-ában foglalt azt a jogát, hogy többtanítós iskolánál működő tanító, tanítónő házastársak természetben való lakását, illetve lakbérét a helyi iskolai hatóság a törvényben megállapított módozatoktól eltérően is rendezheti. Azonban az 1932. évi 300. M. E. sz. rendelet módosította a lakáspénzre vonatkozó rendelkezéseket. Ezen rendelet, mely 1932. évi augusztus hó 1-étől érvényes, kimondja, hogy az államtól, vagy a nyugellátás szempontjából az állam80