Bene Lajos (szerk.): Magyar tanítók évkönyve 1940-41 (Budapest, 1940)

Iskolázási ügyek

a határozat ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül az iskola helyi hatósága előtt szóval, vagy írásban felszólalhat. A felszólalás joga az igazgatót (tanítótestületet) is megilleti.

Az iskola helyi hatóságának határozatát s az az ellen esetleg bejelentett felszólalást a szükséges igazoló iratok csatolása mellett a vármegye királyi tanfelügyelőjéhez kell beterjeszteni, aki a kizárás ügyében dönt.

A tankötelesek nyilvános elemi iskolából való kizárását csak akkor lehet kimondani, ha: 1. a szervi fogyatkozás, illetőleg betegség fennforgása orvosi bizonyítvánnyal igazolva van, a tanköteles fogyatkozása miatt a többi tanulóval való egyiittmara- dása lehetetlen és a tanulót megfelelő gyógyítva nevelő iskolában nem lehet elhelyezni; 2. ha igazolva van, hogy a tanuló nagyobb időközökben olyan cselekedeteket követ el, amelyek a többi tanuló erkölcsi magaviseletét károsan befolyásolják s a tanuló gondviselőjét ismételten és szabályszerűen értesítették, föltéve, hogy a tanuló nevelésének és figyelmezésének az iskolában alkalmazható valamennyi eszközét fokozatosan már kimerítették.

Beiskolázás és pontos iskolalátogatás biztosítása.

Népoktatásügyi törvényeink és ezek végrehajtására kiadott rendeletek minden lehetőséget biztosítanak arra, hogy a népiskolát minden tanköteles pontosan látogassa. Mégis elég gyakori, hogy egyes helyeken a tanköteles gyermekek beiratása nem történik meg kellő időre és a gyermekek indokolatlanul nem járnak iskolába. Meg kell őszintén mondanunk, hogy ez csak olyan helyeken fordul elő és lesz rendszers, ahol vagy az iskolai vagy a közigazgatási hatóságok késedelmesen, esetleg erélytelenül járnak el. A törvények és rendeletek az erélyre módot adnak, csak alkalmazni kell. A 130.700/1922. sz. V. K. M. rendelet pontosan előírja a hatóságok kötelességeit az iskolába beiratkozásra. A túlterhelt közigazgatás a tankötelesek nyilvántartásával és teljes beiskolázás biztosításával nem minden helyen foglalkozik kellő módon. Ezért a beiskolázás idejében nem is történik meg. A tanítói karra hárul még az a feladat is, hogy elő nem írt munkát is végezzen.

Legtöbb helyen nem az igazgató (tanító) a törzskönyvvezető, aki nem minden esetben tudja azt, hogy a sürgős intézkedés milyen fontos. Ezért ajánlatosnak látjuk, ha a tanító (az iskola vezetője) érdeklődik a törzskönyvvezetőnél, hogy a törzskönyv pontosan állíttassék össze s abba az adatok szabályszerűen vezettessenek be.

71