Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
II. A személyek
19 2. Az újonnan kinevezett kerületi esperest az első kerületi papi gyűlésen lehetőleg bemutatja. 3. A templomszámadásokat felülvizsgálja és ellátja a szükséges észrevételekkel. 4. Időnkint résztvesz az espereskerületi papi gyűléseken; ezek időpontját a kerületi esperes köteles előzetesen bejelenteni a főesperesnek. 5. Minden esztendőben lehetőleg meglátogat főesperes- sége területén néhány plébániát, különösen azokat, ahol az esperes a plébános és tapasztalatairól jelentést tesz. 6. Ha valami a látogatás során rövid úton elintézhető vagy helyrehozható, azt a helyszínen elintézi és rendbe hozza. 7. Tapasztalatairól az egyes látogatások után jelentést tesz a főegyházmegyei hatóságnak. A főszékesegyházi főesperesnek, illetve ennek akadályoztatása esetén az utána következő rangidős főesperesnek különleges kötelessége, hogy papszenteléskor a szentelen- dőket a főpásztornak a Pontificale Romanum előírása szerint bemutassa és érdemességükről tanúságot tegyen. Hogy ezt lelkiismeretesen megtehesse, legyen jelen a szentelendők vizsgáján és buzdítsa őket, hogy jámborul, egyedül az Isten dicsőségét s a lelkek üdvét szomjazó lélekkel és gondos előkészülléssel járuljanak az egyházi rend szentségéhez. 6. AZ ESPERES. (Vicarius foraneus.) 40. §. A főesperességek esperesi kerületekre oszlanak; ezek élén a főpásztor által kinevezett esperes áll. Minden esperesi kerület iskolai közigazgatás szempontjából is egy kerület; ennek kerületi tanfelügyelője az esperes. Nagyobb kerületekben a főpásztor az esperesen kívül helyettes esperest (vicarius foraneus substitutus et inspector scholarum) nevez ki, aki a kerület tanfelügyelője, valamint az egyházközségek költségvetésének és számadásának felül- vizsgálója. Külön fölkérésre, vagy szükség esetén más ügyekben is helyettesíti az esperest. Az esperes és a helyettes esperes kinevezése után esküt tesz a főpásztor kezébe. (Lásd függelék 6. sz.) Az egyes kerületek papsága a plébánosok sorából kerületi jegyzőt választ, akit a főpásztor megerősít. Ha valahol ■>»
