Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)

IV. A peres eljárás

IV. A PERES ELJÁRÁS.

541. §. Egyházi per az egyház joghatósága alá tartozó ügyekben keletkező jogviták tárgyalása és eldöntése az egyházi bíróság által.

542. §. Az Egyházi Törvénykönyv az 1552—1924. kánonokban írja elő a peres eljárás általános szabályait; az 1925—• 1998. kánonokban a büntető perek, a házassági perek és a papszentelés érvényességét támadó perek rendtartásának különleges szabályait; az 1999—2141. kánonokban a boldoggá- és szenttéavatás perrendtartását; a 2142—2194. kánonokban bizonyos ügyek sommás elintézésének és büntetések kiszabásának eljárásmódját adja.

543. §. Az Egyházi Törvénykönyv megjelenése óta a kánonok hiteles magyarázatára hivatott Pápai Bizottság (Pontificia Commissio ad Codicis canones authentice interpretandos) 1932 június 25-én (AAS. 1932. vol. XXIV p. 284.) kijelentette, hogy a házasfeleknek ágytól és asztaltól történő ideiglenes elválasztása rendszerint közigazgatási, nem peres úton mondandó ki, ha a főpásztor hivatalból vagy a felek kérésére másként nem határoz. Tehát rendszerint csak az örökös elválasztást kell tárgyalni peres úton, hacsak az ártatlan fél a másik nyilvánvaló házasságtörése miatt önhatalmúlag el nem válhat.

A S. Congregatio de disciplina Sacramentorum 1936. aug. 15-én (AAS. vol. XXVIII. pag. 311—370) a házassági köteléki perek rendtartásáról részleges instrukciót adott ki, amely a házassági köteléki perek rendtartását az Egyházi Törvénykönyv kánonainak érvényben hagyásával pontosabban szabályozza.

Ugyancsak a S. Congregatio de disciplina Sacramentorum 1923. május 27-én kiadta a matrimonium ratum et non consummatum alól adandó felmentést megelőző eljárás, 1931. június 9-én pedig a papszentelés elleni perekben követendő eljárás