Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
160 évben a kölcsönzőnek nyomban visszaadandó, — addig pedig a leltár „adósságok" rovatán nyilvántartandó. 478. §. a) A számadás mellékletei az évközben keletkezett okmányok. A bevételekről, a kiadásokról olyan, az általános törvényeknek megfelelő okmányok állítandók ki, melyek a jelzett vagyonváltozásokat igazolják. A bevételeket ellennyugtákkal, a kiadásokat nyugtákkal vagy postai feladóvevényekkel (csekk) kell igazolni. b) Az összes okmányok nem a napló szerinti sorrendben, hanem a számadási tételek szerint csoportosítandók; ha egy tételhez több okmány tartozik, azokat egy negyedíves borítólapba kell helyezni, a nyugták értékét pedig a lap kül- zetére jegyezni és összegezni. c) Kisalakú papiroson adott kereskedői elismervények, jegyzékek, szalagok nyolcadív papírra ragasztandókj rojtos és piszkos papírsávokkal dolgozni nehéz és ízléstelen. d) Az okmányokat elnöki utalványozással kell ellátni. (Szabályzat 104. §.) e) Az okmányok vagy borítólapjuk a számadás tételszámával megjelölendők. (Bev. 15.; Ki. 4.) í) Az összes okmányoknak egyezniök kell a napló végösszegeivel, a naplónak pedig a számadással. 479. §. Az adóbevételekről az elnök és gondnok (vagy pénztáros) aláírásával kell igazolványt kiállítani s a tételhez csatolni. Ámbár a költségvetésben két helyen szerepel az adó — iskolai s nem iskolai részben — a zárszámadásban elégséges egy helyen azt kimutatni, mert a fizetéskor rendesen lehetetlen az adóösszegek elkülönítése. 480. §. A kísérőiratban az elnök jelenteni tartozik, hogy a pénztárkönyvet mikor vizsgálta meg személyesen. (Szabályzat 73. §. j) pont.) A gondnok és a pénztáros működése megnyugtatóan szabályos-e? 481. §. A számadás végén össze kell állítani a vagyonleltárt. Itt is csupán az egyházközség tulajdonát kell kimutatni. Tehát fel kell venni az ingó s ingatlan vagyontárgyakat, követeléseket, készpénzbetéteket és pénztári készleteket; a tartozásokat és átmeneti kölcsönöket. A házak és földek értékelésénél leghelyesebb a helyi viszonyok szerint kialakult összegeket beállítani, vagy a föld- és házingatlanokat a föld-, illetve házadó 100-szoros összegében felvenni.
