Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
129 melyeknek kamatai évenkint felvétetnek, pl. a szobor körüli park gondozására, cl) a szobor-, kereszt- stb. alapítványok azon tőkéiről, melyeknek kamatai évről-évre tőkésíttetnek és csak szükség esetén — pl. valamely kereszt restaurálására — használtatnak fel. Minden egyes alapítványról külön betéti könyv is vezethető a kamatok könnyebb kiszámítása céljából. 380. §. A templomi és alapítványi tőkék kikölcsönzése általában tilos és csak kivételesen, az egyházi főhatóság külön engedélyével, telekkönyvi bekebelezés mellett lehetséges. Nem lehet szó átmeneti kölcsönzésről sem. A templompénztár kezelőinek, a plébánosnak és a gondnoknak tehát semmi szín alatt, a legrövidebb időre sem szabad a templompénztárból pénzt kölcsönözniök. 381. §. A templom ingatlan birtokait a lehető legelőnyösebben, rendesen nyilvános árverés útján kell bérbe adni. A plébános, a templomgondnok és a velük közösen gazdálkodó rokonok az egyházi hatóság különös engedélye nélkül bérlők nem lehetnek. A bérbeadásnál a megajánlott összegen kívül figyelembe kell venni a bérlő fizetőképességét és megbízhatóságát is. Hiába ígér valaki legtöbbet, ha később fizetni nem tud, vagy nem akar, és a hátralék behajthatatlannak bizonyul. Azért ár- * verés előtt kössék ki, hogy az árvereztető templomgondnokság fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között szabadon választhasson. A földek okszerű kezelését, rendszeres trágyázását szerződésileg ki kell kötni és szigorúan ellenőrizni. A templomföldek adóinak és illetékegyenértékének rendszeres és pontos lerovásáért a plébános vagy plébánoshelyettes és templomgondnok anyagilag felelős akkor is, ha ezeket a szerződés értelmében a bérlők kötelesek fizetni. 382. §. A bérbeadandó ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések a plébános, a templomgondnok és a bérlők névaláírásával ellátva három példányban és a megejtett árverésről felvett jegyzőkönyv kíséretében, jóváhagyás végett az egyházi főhatósághoz terjesztendők fel, mégpedig azonnah az árverés befejezése után, nem pedig később, midőn a bérlő már talán beruházásokat is eszközölt. Ha az egyházi főhatóság a bérleti szerződést jóvá nem hagyná, a végzett beruházásokért a bérbeadók felelősek. 9
