Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)
III. Az egyházi tárgyak jogrendje
116 elöljárói testületét is kötelezi azzal a különbséggel, hogy az elöljárói testületnek nem tagjai a bécsi állami egyetem és a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának tagjai. Azért az egyetemi tanárok a testületi konferenciákra nem kapnak meghívást, a papnöveldéi házirend keretében végzendő gyakorlati oktatás kötelessége pedig kizárólag a papnöveldéi elöljárókra hárul. Az elöljárók tartsák fenn a teológiai oktatást teljesítő egyetemi tanárokkal a lehető legszorosabb érintkezést, figyeljék a tanulmányi anyag mennyiségét és minőségét, s ha a lelkipásztorkodáshoz szükséges ismeretanyag közlésében hiányokat tapasztalnak, amelyek az egyetemi oktatás tudományos jellege és nagyon korlátolt ideje miatt az egyetemen nem pótolhatók, igyekezzenek a pótlásról a papnöveldében folyó gyakorlati oktatás keretében gondoskodni. 3. A KÖNYVCENZÜRA ÉS KÖNYVTILALOM. 340. §. Isteni jogon tilosak azok a könyvek, irodalmi és művészeti termékek, amelyek a kinyilatkoztatott tannal ellenkeznek, az egyházat támadják, a lelkek üdvét veszélyeztetik. Ezek megjelenését és terjedését akadályozza a köteles cenzúra, használatát tiltja a pozitív egyházi parancs, akár kifejezetten tilalmaz, indexre tesz egyes könyveket, akár általában tiltja a hit- és erkölcsellenes, a lelkekre veszélyes műveket. 341. §. A főpásztor a főegyházmegyében cenzorokat nevez ki s közülük egyet megbíz az elnöki tiszttel. Ezek lelki- ismeretes véleményt kötelesek adni az egyházmegyei hatóság által nekik bírálatra kiadott művekről. Elsősorban azt tartoznak megállapítani, hogy hit és erkölcs dolgában kifogás alá esik-e a mü vagy annak egyes részletei; másodsorban olyan egyéb szempontból (irodalom, aktualitás, politikai, társadalmi, gazdasági szempont) kell bírálatot adniok, amely az egyházi könyvengedélyezés komolyságát és tekintélyét tekintve figyelembe jöhet. Negatív véleményüket kimerítően meg kell okolniok. 342. §. Egyházi szerzők előzetes egyházi cenzúra nélkül semmiféle irodalmi művet ki nem adhatnak, újságokat, folyóiratokat stb. az egyházi főhatóság engedélye nélkül nem szerkeszthetnek, cenzúra nélkül meg nem jelentethetnek; csak