Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)

II. A személyek

%

e

II. A SZEMÉLYEK.

A) AZ EGYHÁZ TAGJAI.

8. §. A katolikus egyház tagja minden megkeresztelt ember, bár előfordul, hogy a közösségből folyó jogokat egyesek nem élvezhetik. (Can. 87.) Magyarországon a katolikus valláshoz tartozást az állam saját törvényei értelmében nyilvántartja. Mivel a vallásos élet szabadsága szempontjából nagyon fontos, hogy az egyház tagjai az állami törvények szerint is katolikusokként legyenek nyilvántartva, a lelkipásztorok kötelesek az erre vonatkozó állami törvényeket és rendeleteket jól ismerni, a híveket kioktatni és őket ezekből folyó kötelességeikre figyelmeztetni. Az alapelveket az 1868. évi Lili., az 1894. évi XXXII. és az 1895. évi XLIII. törvénycikkek tartalmazzák. Elvi jelentőségű törvénymagyarázat a m. kir. belügyminiszter 1930. évi 135.990. számú rendelete, amely szerint a 7—18. év közötti gyermekek az egyik házastárs halála után is követhetik a szülők közössé vált vallását gyámhatósági engedéllyel, ha az özvegy áttér megholt házastársának vallására; valamint a m. kir. belügyminiszter 1931. évi 205.748. számú rendelete, amelynek értelmében a 7—18. év közti gyermekek gyámhatósági engedélyt nyerhetnek a szülők közös vallására való áttérésre akkor is, ha nem az egyik szülő tért át a másik vallására, hanem mindkét szülő vallásváltoztatása folytán állott elő a szülők közös vallása.

A katolikus vallás javára történő vallásváltoztatásoknál a lelkészek a legmesszebbmenő támogatást nyújtsák a feleknek. Különös gondjuk legyen arra, hogy a kijelentkezési időpontok pontosan megtartassanak (a második jelentkezés teljes 14 nap eltelte után, de 30 nap eltelte előtt történjék), és hogy a vallásváltoztatást a polgári anyakönyvben is följegyeztessék.

A bevett, vagy elismert felekezethez tartozókat és a fele-