Az Esztergomi Főegyházmegyei zsinat határozatai (Budapest, 1942)

III. Az egyházi tárgyak jogrendje

Dicséretes, buzgóság jele, ha az öröklámpát maga a Iel- kész kezeli. (Can. 12/1.)

281. §. Mindazok, akik a lelkek vezetésével vannak megbízva, szóval és példával neveljék a híveket, a gyermekeket és felnőtteket egyaránt az Oltáriszentség látogatására és buzgó imádására.

Minden templom, melyben az Űr Jézus a kenyér színe alatt lakozik, a szentmisén kívül a nap több óráján át a hívek számára nyitva álljon. (Can. 1266.)

A tapasztalt nehézségek, illetve lopások elkerülése végett nem szükséges, hogy az egész templom nyitva legyen. Ahol nincs megbízható őrző, elégséges, ha az előcsarnokban a a kijáró vagy szélfogó ajtókat üveggel látják el és a zárt ajtó elé térdeplőt tesznek.

Az Oltáriszentség imádásának előmozdítása céljából a lelkipásztorok alakítsák meg és vezessék buzgón a Oltáregyletet és a Jézus Szíve Társulatot. (Can. 1273.)

282. §. Az Oltáriszentség kitételekor tartsák meg pontosan a liturgikus előírásokat, amelyeket a főegyházmegyei Praeorator is ismertet.

283. §. A helyi szokáson felül újabb nyilvános szentségkitételt tartani, vagy szokásba hozni csak főpásztori engedéllyel szabad. Ha a megfelelő látogatottság nem volna meg, a plébános tegyen előterjesztést a főhatóságnak a szentségkitétel megszüntetésére.

3. A SZENTEK, SZENTKÉPEK, SZENT EREKLYÉK TISZTELETE.

284. §. Az esztergomi löegyházmegye védőszentje Szent Adalbert püspök és vértanú, akinek tiszteletére Szent István király az első esztergomi székesegyházat emelte.

Mostani székesegyházunk a Nagyboldogasszony, Szent Adalbert püspök s vértanú és Szent István király tiszteletére van szentelve.

A Nagyboldogasszony — Magyarország védőasszonya —, valamint a magyar szentek és boldogok tiszteletét különös buzgósággal igyekezzenek gyarapítani és terjeszteni. így bizonyul országunk méltónak a mennyország királynéjának kitüntető kegyelmére, amellyel pártfogásába fogadta. Ez a hála nemzetünk fölmagasztalásáért az ő szentjeiben és ez eszközli