Plébi 70 (Pilismarót-Dömös, 2013)

Autós utazások

Trabanton szállni élvezet... Később mikor nagyobbak lettünk, és jogosítványt szereztünk, egyszer-egyszer kisebb-nagyobb köröket tettünk az autókkal. Kis kör volt, amikor egy vasárnapi mise után megkaptuk Miklós atyától a slusszkulcsot, és elmentünk Unyra, katonalátogatóba, vág}' máskor Pestre, Komáromba, Visegrádra, vagy Esztergomba gurultunk. Nagy kör volt, mikor eg}' esd mise után Miklós atya megkérdezte, hogy lenne- e kedvünk őt elkísérni Kaposvárra, az egyik tanítványához megy látogatóba. Volt kedvünk. Azóta sem láttam olyan naplementét, mint akkor, ott, a Balaton parton. Volt egy másik nagy kör is Lévára. Akkor még nem volt EU, nem volt MO-ás. Országhatárok voltak, határőrökkel. Tíz órakor volt a mise Léván. Jó korán kellett indulni, át az Árpád-hídon, a 2-es úton, Parassapusztánál határátlépés után a négy magyar rendszámos autó meg sem állt egészen Léváig. A szentmise után Garamszentbenedekig is elmentünk. Néha vészvillogóval, hogy lássák, mi együtt vagyunk. Aki elég idős hozzá, az érti, hogy mit jelent ez. A szentmise Léván csodálatos volt. Tele volt a templom. Magyarul szólt a gitáros ének, és magyarul beszélt Miklós atya a lévaiakhoz. A felvidéken csodálatos emberek élnek, akikre szeretettel gondolunk azóta is. Jolánka nénire és családjára, az iskola igazgatójára, és Csáki Páka.- Dömös

59