Plébi 70 (Pilismarót-Dömös, 2013)

Miklós fiunk keresztelője

Régen volt, de igaz volt: 1995 márciusában már tavaszi szél borzolta a fákat. Szép ünnepre készülődött kis családunk. Másfél éves fiunkat, Miklóst (Mikát) vittük Beer atyához megkeresztelni. Rokonaink eljöttek hozzánk, hogy együtt ünnepeljünk. Mika boldog volt, hiszen mindenki szeretettel köszöntötte, ő állt a középpontban. Szívünk, lelkünk várta a szertartást Mikával együtt.

Miklós atya olyan bensőségesen, kedvesen beszélt, hogy a másfél éves gyermek végig mosollyal figyelt rá. A szertartás végén Miklós atya egy kis keresztelői ingecskével köszöntötte Mikát, aki ránézett és mosolyogva azt mondta: „ Papa”. Nevetés, derűs arcok, vidámság költözött a templomba és a résztvevők szívébe.

Nővérem nem hívő, de még ő is azzal jött ki a templomból, hogy még soha nem találkozott ilyen pappal, mint Beer Miklós. A keresztelőt követő ebéd is ilyen meghitt, jó hangulatban telt.

Pilismarót - Dömös

15