Plébi 70 (Pilismarót-Dömös, 2013)

Civil ruhában Én egy érdekes történetre emlékszem. Már pontosan az alkalomra nem, hogy milyen ünnep volt, de arra nagyon jól, hogy civil­ben jött el a misére, és végighallgatta a misét, és csak amikor vége volt a szertartásnak, és oszladozott a hívek serege, akkor vették többen is észre, hogy 6 is ott volt. Aztán ahogy ezeket a sorokat írom, jut eszembe, hogy az akkori plébánosunk megbetegedett, és püspöki misét tartott azon a vasárnapon. Nagyon jó volt! KÁVÉ Évekkel később, mint megyei közgyűlési alelnök jártam nála — aki már püspök volt Vácott — egy dunai rendezvény ügyében. Szívesen, jó ismerősként fogadott, és megkérdezte, hogy nem innék-e egy kávét. Mondtam, hogy köszönöm, nem, de ő mindenkép­pen rá akart beszélni. A végén bevallotta, hogy őt eltiltották a sok kávétól, de ha én kérnék, akkor ő is ihatna még egyet. Na persze, hogy kértem egy kávét. 5P Az utolsó már Vácon történt, de Miidós atyára jellemző, derűs történet: A dóm körüli téren fiatalok lődörögtek. A céltalanság néha rossz ötleteket szül, a csellengők gyakran rongálással, pusztítással ütik agyon az időt. Miklós atya gondolt egyet, odament hoz­zájuk. — Fiúk, tudtok-e pingpongozni? Akartok-e játszani? - kérdezte. Hát persze, hogy akartak. A szomszédos szemináriumi épület tornatermében folyt a verseny. A partik után, mikor vidáman, jóleső fáradtsággal köszönték meg Miklós atyának a játékot, és megje­gyezték: — De jó lenne máskor is, máshol is játszani! De hát olyan drága egy pingpong asztal! És a társaság egy része nem is váci, ha­nem a közeli falvakba való! — Nem baj, fiúk, majd én szólok a püspöknek, hogy a ti falutok plébániájának is vegyen egy-egy asztalt! S lehet majd játszani, utána pedig beszélgetni egy tea mellett! — Hurrá! — lelkesedtek a fiatalok. így alakult ki az "5 P" program: Pénteki Pingpong Parti Püspöki Parancsra!

Next

/
Oldalképek
Tartalom