Prohászka Ottokár: A Zászlónk diákkönyvtára 1. szám Iránytű a magyar diákok számára (Budapest, 1920)
6 tanotok kincseit, de nem csárdástjáró lábbal, hanem a szántóvető s az arató lépések megfeszülésével. S közel kell állnotok a néphez, a szántóvasak, kapák, kaszák kul- túrfegyvereseihez s rá kell ébrednetek népvezető hivatástokra, hogy ez a derék nép ne legyen kiszolgáltatva hazátlan idegeneknek és kifutó bolondítóknak. Legyetek ti barátai, hiszen vérei, testvérei vagytok! Új idők, nagy vágyak nyúlnak felétek ! Készüljetek rá, hogy megragadnak és megráznak és felköltenek és apostolokká avatnak, mint ahogy a pünkösdi szelek szokták tenni! Készüljetek a magyar kereszténység hitevallására, — erős, munkás honfoglalásra 1 Az életnek, a magyar történetnek ősi joga van a jobb jelenre s a szebb jövőre; nézzétek : ezzel az ősi jogával, az elátkozott királyleány sejtelmes, várakozó, vágyódó arcával toppan elétek, segítsetek rajta s esküdjetek föl szabaditójává ! Talán máskor is volt ily megindulástok ; de az máskor az akkor, az jobb időben volt. Ma, mikor eleven élettel a nemzet sírja előtt álltok, — ma, mikor a nemzeti veszedelem halálos sikolyban vág bele lelketekbe, — ma, mikor végveszedelem izgalmától a máskor lusta szemek is víziókat látnak s a máskor jégszívek is tüzet fog.iak: ma, ma azt gondoljuk rólatok, hogy a nemzet végveszedelme és végzete mint fölordító szükséglet, mint hódító» hajthatatlan akarat száll meg titeket új világ teremtésére, a fáradt, vénhedt Magyarországnak ifjú, szép Magyar- országgá való megifjítására. Ezt kérjük Istentől, ezt várjuk tőletek !
