Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Közben a vállalat nevét megváltoztatták. A koncentrátum szállítások megkezdésével függhetett össze, hogy a szovjet fél ragaszkodott a náluk teljesen gyakorlattá vált semmitmondó fedőnevek használatához és az uránnal kapcsolatos telejeskörü titoktartáshoz. 1964-től Mecseki Ércbányászati Vállalt. MÉV lett a vállalat neve és a Vegyi Dúsító Mü-ből a bányász sovinizmus Ércdúsító Üzem-et fabrikált (ÉDÜ).5 6 A vállalat közvetlen felügyeletét 1957-1961 -ig a NIM Uránipari Titkárság, Utána 1989-ig a N1M Uránipari Főosztály látta el. A változást jelzik, 1991. december 17-én Mecsekurán Leányvállalat, majd 1992. április 2-án Mecsekurán Ércbányászati Kft. 1994. december Mecsekére Rt, 1997-től Mecsekére Környezetvédelmi Rt. néven működött. Ebből 2004-ben Mecsek-Öko Környezetvédelmi Rt.6 2014-től Mecsekére Zrt lett. 1992. július 1-től a vállalat üzemei is korlátolt felelősségű társaságokba szerveződtek. 7 1966-ban jelent meg az Akadémia kiadásában Koch Sándor: Magyarország ásványai című könyv. A MÉV Kísérleti Kutató Üzeménél laborvezető beosztású vegyész. Upor Endre adataira hivatkozva, néhány oldalon a mecseki uránérc ásványairól is beszámolt. A vállati „szakértők” a könyvnek ezt a részét szigorúan titkosnak ítélték, TÜK-ösnek minősítették! Annyi következménye azért lett ennek, hogy a rövidesen kibocsátásra került új kiadásban ezt a részt teljesen átírták, és szinte minden adatot eltüntettek belőle. Személyes sorsom is változott. 1966-ban kiemeltek a váltóműszakos szolgálatból és a segédanyag előkészítő üzemrész vezetője lettem. Ekkor felügyeletem alá tartozott a mangán- és mészüzem, só- és savüzem. Itt irgalmatlan disznóól volt, ahol néhány hónap alatt tényleg rendet csináltam, és az embereimmel is jó kapcsolatot építettem ki. Nem Ígértem olyat, amit nem tudtam teljesíteni, dicsértem és jutalmaztam, de büntettem, és ha kellett el is bocsátottam, ha ez volt a megoldás. Rövidesen üzemi átszervezés révén 1967-től már megbízott üzemegység vezető lettem, de kinevezésemet csak 1969. október 15-éval adták meg. Ekkor az üzemegységem létszáma 150 fő volt. Az alapbérem viszont 2800 Ft-ra emelkedett. 1972-ben új munkaköri besorolást kaptam, mely szerint munkaköröm változatlanul üzemegységvezető, állománycsoportom műszaki, de új besorolást kaptam, termelésirányító II. néven, 3400 Ft havi alapbérei. 1975- ban már 4100 Ft volt az alapom. 1977-ben 5050 Ft, 1982-ben 6130 Ft. A vállalat életében az 1971-es év azért volt jelentős, mert a IV-es bányaüzem beruházása befejeződött és megkezdte az érctermelést. A mélyebbről felhozott érc megváltoztatta a vállalat egész munkáját. A bányászati körülményeket legalább annyira, mint a dúsítóban a feldolgozási feladatokat és megoldásokat. 1983-ban az V-ös bányaüzem is munkába állt. 5 1026/1963. sz. 1963.12.13-án kelt a Nehézipari Miniszter rendelete, 1964. január 1-én lépett életbe. 6 Pécs lexikon II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. 2010. Pécs.343 Magyar uránbányászat története Szerk. Németh János. Mac Maestro Kft. Pécs, 2001. 23-28 és 469-470 166
