Rayman János: Rayman János aranydiplomás vegyészmérnök (Pécs, 2018)
Majd néhány nap múlva megjelnet a Pécsi Hírekben is teljesen azonos szöveggel, de más képeket raktak hozzá. Volt elég. A fotós lány legalább 10 felvételt készített. Úgy kutat Pécs múltjában, mint senki más- Nagyon sokan írnak a pécsi ipar- történet legnagyobb alakjairól, a Littkékről, a Zsolnayakról. Mindig úgy véltem, érdemes azzal a témával foglalkozni, amiről még senki sem írt, ami még nincsen alaposan feltárva - így foglalkoztam például a pécsi szappangyártással, gyufagyártással. Ráadásul több esetben is úgy gondoltam, jobb, ha ezeket egy vegyész írja le vegyész szemmel, mint inkább egy bölcsész.- Még ma is kutat?- Persze, mindig lehet találni újabb érdekes témákat, mindig van min munkálkodni. Most is dolgozom, a napokban felkérésre készítettem egy cikket a Bélyegvilág folyóiratnak.- A szabadidejét mivel tölti?- Szabadidőm szinte nincs is! Folyamatosan dolgozok valamin. Még fiatalabb koromban szerettem rajzóim, tehetségem is volt hozzá - ezt apai és anyai nagyapáimtól örököltem, ők is gyönyörűen rajzoltak. A kreativitás tovább öröklődött: lányomból fazekas, kerámiaművész lett. A uoppangyortos tort «neu. vogy a Myi pwuek? A nem is okár- raifyen felmenőkkel bíró vegyészmérnök igozt helytörténész lett. és etoodasofc tucatjaival buszkeikedhet. Royman János az uránbányánál dolgozott, es bár nem itt született sosem akart elmenni Pécsről, mmm*L USSs- Apróság ugyan, de szembeötlő: a vezetéknevében látható az ipszilo- non egy kis ékezet. Miért?- A Rayman névben található ékezet a hosszú ipszilont jelöli, ami a cseh nyelvben a „j” hangzónak felel meg. Ráadásul náluk a szóvégi „n” sem ket- töződik meg, ahogy az a magyarban lenne. Dédapám Sziléziából települt át Magyarországra, ott pedig a távoli cseh rokonoknál így írják a nevet. Mi is ragaszkodtunk hozzá, hogy a lehető legtöbb helyen fel legyen tüntetve a kis vessző. A fiam szinte minden okiratában kiharcolta az ékezetet, én is erre törekedtem.- Vegyészmérnökként végzett. Hogyhogy ezt a pályát választotta?- Nálunk a családban a vegyészet szakmai ártalom! Dédapám 1882-ben érkezett Magyarországra Sziléziából, már ő is gyógyszerész volt. Nagyapám bölcsész volt, de ő is és apám is természettudományos pályára állt, akárcsak én.- Mégis jeles helytörténész lett a vegyészmérnökből. Mikor jött ez az érdeklődés?- Szerintem a természettudományos érdeklődés nem mond ellent a humán érdeklődésnek. Egész pályafutásom alatt párhuzamosan kutakodtam Pécs múltjában, jártam a levéltárakat. Hat éven át dolgoztam például Pécs pénznemeivel, a helyi numizmatikával, amiből aztán kötet is született. Nem pécsi származású, mikor került ide?- így van, Esztergomban születtem, ott is éltem sokáig. A diploma megszerzése után, 1962-ben kerestek meg a lehetőséggel, hogy Pécsett dolgozhatok az uránbányánál. Rögtön igent mondtam. Ez volt az egyetlen munkahelyem. Amikor egyszer felajánlottak nekem egy jobb pozíciót egy másik városban, hirtelen rájöttem: én már pécsi vagyok. Úgyhogy eszem ágában sem volt elmenni, innen vonultam nyugdíjba 1991-ben. Dolgozhattam volna még pár évig, de már előre láttam, hogy az uránbányászat az utolsókat rúgja. Nem volt könnyű, az akkori fizetésemnek kevesebb mint felét láttam csak viszont.- Nagyon sajátos, speciális témákkal foglalkozott. Honnan jönnek az ötletek? Pécsi Hírek, XV. évf. 5. sz. (2018. február 5.) 8. old. 142
