Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)
Martinuzzi (Utjesenovic, Utiesenic) vagy Fráter György
Martinuzzi (Utjesenovic, Utiesenic) vagy Fráter György (1551) *Kamacié (Horvátország), 1482. június 18. t Alvinc, 1551. december 17. Verancich szerint az ősi magyar Fráter csaád leszármazottja, akiknek későbbi utóda volt Utjesenovic Gergely horvát köznemes. Anyja Martinuzzi Anna velencei patricius lány. Szapolyai János seregében szolgált, 1509-ben belépett a pálos rendbe. Tanulmányai után a lengyelországi Csensztohova rendfőnöke, majd sajódi perjel. János király diplomatája. 1534- ben váradi püspök. A két részre szakadt ország egyesítésén munkálkodott. 1540-ben János Zsigmond gyámja. 1541-ben megegyezett Ferdinánddal. 1542-ben helytartó Erdélyben. 1551- ben Izabellát és fiát lemondatta, hogy az országot Ferdinánd alatt egyesíthesse. Izabella Lengyelországba távozott. Erdélyt átadta Ferdinándnak. Ekkor lett erdélyi vajda, és esztergomi érsek, megkapta a bíborosi kalapot is. Alvinci házában gróf Castaldo zsoldosvezér, császári biztos bérenceivel megyilkoltatta. Címere: Fehér egyszarvú első lábait emeli, felette fekete holló repül, szájában sajttal.29 Nagy Iván nem közölt le a címert. Ismeretlen festő képén viaszont jól látható a bíborosi címmer. A hármas osztású pajzs közepén arany pólya van. Felső mezejében a holló, amint elrepül a zsákmámával, a sajttal. Az alsó mezőről ágaskodik a fehér egyszarvú. A címerpajzs felett a bíborosi kalap van elhelyezve a bojtokkal. Címere a festményen 29 COA_cardinal_HU_Martinuzzi_Gyorgy.png Wikimedia Commons után 50
