Rayman János: Az esztergomi érsek prímások érmei (Pécs, 2018)

Csernoch János

8. Szamosi Soós Vilmos érme

Az érmet 1912-ben mintázta a művész.

E.: Középen a hercegprímás 3/4 profilja jobbról. Körirata: DR. CSERNOCH JÁNOS HERCEG-PRÍMÁS. Baloldalt, a szeme mellett SZAMOSI mesterjegy.

Egyoldalas bronzérem. Átmérője 136 mm.s

Szamosi Soós Vilmos érme

Az érmet 1914-ben, a Műcsarnok Tavaszi Kiállításán mutatta be a művész és fényképét is leközölte a Művészet.4

9. Koronázási érem

I. Ferenc József halála után 1916. december 30-án koronázták IV. Károlyt magyar királlyá Budapesten a Mátyás templomban. A koronázások történetében első ízben ekkor énekelték a magyar himnuszt és nem az osztrákot. Ez után a király, koronával a fején a Szentháromság téren, a Szentháromság szobornál tette le esküjét, jobb kezét esküre emelve, baljábban tartva a koronázási eskü keresztet, amelyet ma is az esztergomi Bazilika Kincstárában őriznek. Az eskü szövegét Csemoch János érsek, hercegprímás olvasta fel, amelyet a király utána mondott.

A mellékelt korabeli fényképen ez látható. A király mellett balra áll Csernoch János prímás koronázási palástban (pluviálé), fején a koronázási infula és olvassa az eskü szövegét. Walter Gyula püspök tartja azapostoli keresztet, a háttérben gr. Tisza István miniszterelnök áll. Jobbra Várady L. Árpád kalocsai érsek. Tulajdonéppen erről a képről készítette a plakettet a művész, akiről csak annyit tudni, hogy valószínű, hogy Kovács S. a neve. Ugyanis ilyen néven szerepel az érem a Magyar Nemzeti Galária állagjegyzékében.

Felirata csak a koronázás időpontja, alul 1916/ DECEMBER 30.

s Lajos Huszár und Béla v. Procopius: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Budapest 1932. 382. old. No. 4945 és Szigeti István: Szamosi Soós Vilmos szobrászművész plakettjei. Az Érem, 12. évf. 2. sz. (1956) 6. old.

9 Művészet, 1914. 277. oldal.

16