Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
De nem kell Budánál leragadni. Az ismeretek hamar terjednek. Esztergomban is lehettek követőik. Kárpáti Gábor régész ásatásából Pécsett is került elő legalább egy kosámyi olyan félkész majolika, amely csakis helyi gyártásból eredhetett. Nem elhanyagolható behozatal volt a nevezetes ausztriai, elsősorban a bécsi, vastagfalú grafitos edényekből, amelyek főleg a Dunán érkezetek és ezért a Duna közelében lévő helységekben kerültek elő nagyobb mennyiségben, így Esztergomban is. 1431 óta kötelező volt mesterjeggyel ellátni ezeket a bécsi grafítos edényeket. Ez felismerésüket segíti ma is elő. Magas grafíttartalmuk miatt az edényeknek hőálló tulajdonsága igen jó volt, nyilván ezért is kedvelték őket. Főzőedény és természetesen fémolvasztó tégely is készült az ilyen grafítos kerámiából. De jó vízzáró tulajdonsága miatt folyadék, víz tárolására is alkalmazták ezeket az edényeket.6 Csak példaként mutatunk belőlük két jellegzetes képet. Az egyik a Balassa Múzeumban helyreállított edény, egy fül nélküli fazék, amely a kiállítás vitrinjében látható. A másik ábrán két bélyeges peremtöredéket látunk. Ezek is földmunkák alkalmával kerültek elő Esztergomban. Restaurált grafítos edény /esztergomi múzeum/ Perembélyeges grafítos edénytöredékek /sz.gy./ A hódoltság előtti időből a vár ásatásai során jó néhány Anjou- és Zsigmond-kori kályhacsempe és töredéke került elő.7 A 14. századtól a díszes cserépkályhák már nem csak a királyi udvart ékesítették címeres, ember- és állatalakos, levél és indamintás művészi kivitelű csempéikkel. Holl Imre és Boldizsár Péter úgy véli, hogy az esztergomi mutatós kályhákat ugyanaz a műhely készítette, amelynek termékeit a budai, visegrádi és diósgyőri leletekben is megismerhetünk. Ez még nem zárja ki, hogy dolgoztak helyi mesterek is, de talán egyszerűbb kályhái voltak. 6 Holl Imre: Külföldi kerámia Magyarországon (XIII-XVI.század) Budapest régiségei XVI. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1955. 147-190 old. 7 Boldizsár P.: Az esztergomi vár Anjou-kori kályhacsempéi. Komárom Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1999). 281-290 és 10. (2003). 97-113. - Boldizsár Péter: Zsigmond-kori kályhacsempék az esztergomi Malombástya leletanyagában. Archaeologia. Altum Castrum Online. Mátyás Király Múzeum Visegrád. 2016. 1-5 7
