Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)
1883- ban a sajtóban is az állt, hogy Esztergomnak három téglagyára van.37 A harmadik valószínű Eggenhoffer Józsefnek a Stázsahegy lábánál lévő másik téglagyára volt. 1902-ben a sajtóból úgy tűnik, hogy már megszint.38 1884- ben pár sor jelent meg a szenttamási téglagyárról: Eggenhoffer József az u. n. Kucklaender hegy tövében már hosszú idő óta gyártja az épületi téglát és az „újabb formájú cserépzsindelyeket”. A géppel naponta tízezer, kézzel ezer tégla készül.39 1923-ban a hirdetésben azt írták, hogy Eggenhoffer József téglagyára 1882 óta áll fenn. De ekkor már az egyesült téglagyár fia, ifj. Eggenhoffer József (1870-?) építészmérnök érdekeltsége volt, aki több épültet is tervezett Esztergomban. A gyár két kiállítási kitüntetést is kapott. Komárom, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád Pest és Fehér vármegyéket látja el.40 1912-ben a két szenttamási téglagyár egyesült és Hercegprímási és Eggenhoffer-féle Egyesült Tégla és Fedélcserépgyár Rt nevet kapta.41 Az új társaság ekkorz Kurtzweil és Singer József közkereseti társaságtól átvette a hercegprímási téglagyár bérletét. Új gyártelep építését tervezték, amelyhez a terület növelésére a Brinckmann-féle szőlő telepet is megszerezték és 300 munkás alkalmazására számítottak. Az engedélyezés Reviczky Gáborné fellebbezése miatt 1913. februárig elhúzódott. De előírták a 65 m magas kéményt a füst elterítésére. 1913- ban nem hozott hasznot az egyesült gyár.42 A háború kitörése után a téglagyárak termelése mindenütt jelentősen lecsökkent, sőt szünetelt. A munkások a fronton voltak, az építkezések is leálltak. Az építkezés csak a háború után kezdődött el újra, a téglagyár is termelt. 1923-ban közzétett hirdetés szerint gyártmányaik: Hornyolt (Steinbrück) francia és hódfarkú tetőcserepek. Fali téglák, köralakú kéménytéglák, szavatolt fagyálló minőségben. Közben elkészült a csempegyár és megkezdték a kályhacsempe gyártását. Ezért a Társaság 1928-ban felvette a „Hercegprímási Tégla-, Agyagáru- és Kályhagyár Rt.” nevet. A Társaság a prímási téglagyárat bérelte, a többi a tulajdona volt. A válság előtt mintegy 4 millió téglát és cserepet gyártottak. Napi nyerstégla termelés 30 000 darab volt. A körkemence 14 kamrából állt és 200 000 téglának adott helyet. A téglagyárat téglamester vezette. Üzemigazgató Frommer Sándor volt. A sajtóhírek alapján az látszik, hogy a prímási téglagyárban is és a volt Eggenhoffer gyárban is beszüntették a téglagyártást a gazdasági válság idején, ami az építkezéseket is leállította országszerte. A Társaság tulajdonában lévő Eggenhoffer féle gyárat eladták 1936. június 21- án Bekő János és neje, valamint iíj Toldy János részére 17 000 P-ért.43 Az új tuldonosok a régi gyárat felújították, bővítették, majd újra indították a gyártást. Ekkor a hirdetésben Esztergomi Téglagyárként szerepelt, Szenttamás u. 1 sz. alatt. Majd a gyár neve »Bekő és Társa Esztergomi Tégla és Cserép Agyagáru gyára« lett. Gépei már villamosságra lettek átszerelve. Főbb termékei kézi és gépi tégla, üreges válaszfal tégla, tetőfedő cserepek. Évi termelést 1,2 millió téglával jellemezték. A prímási téglagyár kisebb-nagyobb megszakításokkal még műkörött. Véglegesen 1963-ban szüntették meg a termelést és az épületeket a Kályhagyár hasznosította. Bekőék későbbi hirdetéseiben a Prímási téglgyár bontás anyagát árulták, de ez csak az általuk megvásárolt épületekből származhatott, ez pedig a volt Eggwenhoffer féle téglagyár épülete volt. 37 Esztergom és Vidéke. 1883. június 17. 38 Esztergom, 1902. május 18. 39 Esztergom és Vidéke. 1884. április 27 40 Dr. Lépőid A. - Homor N.: Esztergomi kalauz. 1923. hirdetés, 6. old. 41 www.reszvenykotveny.hu/epitoanyag_es_teglagyarak/index.php 42 Esztergom és Vidéke, 1912. szeptember 15. és 29. 1913. január 12. és 16. február 6. és április 5. 43 Esztergom és Vidéke. 1936. június. 7. 26
