Rayman János: Esztergomi cserepek. Kerámiatörténeti képek Esztergomból (Pécs, 2017)

557. számon „jegyzőkönyve a Böcsületes Fazikas Czéhnek Ns. Szabad Királyi Esztergom Városában a mesterek Rendszabásairól, Legények iránti Rendelésekről, Inasok beszegültetése és felszabadításáról, Kántor pénzrül és büntetésekről. 1823-1870. Félbőr kötésben. 17 A fazekas céh egyéb relikviáiról, amelyek egy részét a céhládában tárolva az atyamester szokott őrizni, mint például a céhpecsétnyomó, behívó tábla, céhkorsó, céhláda, nincsen tudomásunk. A céh vezetői a megszűnés után talán még átmenthették az ipartásulatba, de nincsen sehol nyomuk.

A helyi céh iratok egy része Martsa Alajos idejében a városi könyvtárban volt.

Az ipar céhes szervezete a gyáripar gyors fejlődésvei már nem bírta a versenyt. Lassú hanyatlás után az 1872 évi VIII. t. c. nyomán három hónap leforgása alatt megszűnt. A szabad ipar gyakorlás alanyi joggá vált. Az iparosszakmák ipartársulatokba szerveződtek. A fazekasok, kályhások is, akik nem adták fel iparukat, az ipartársulatba kerültek. Egyesek gyárrá fejlesztették iparukat. Abban az időben a tíznél több embert foglakoztatú műhelyt, üzemet már gyárnak nevezték.

Fazekas cégér /Látványraktár tárlójából/

Esztergomban, a Balassa Múzeum őriz egy 18. század végén készült fazekas cégért, amelyen a felső sorban különböző méretű fazekakat és egy nagyobb lábas lábast is láthatunk. A képen, a széken ülő hölgy, fazekasné(?) a kosárban lévő edényeket kínálja egy fiatalabb nőnek.

17 Az Esztergom Vidéki Régészeti és Történeti Társulat Évkönyve. Szerk. Rózsa Vitái. Esztergom 3. évf. 1900. 139. old.

12