Rayman János: Szükségpénzek Esztergomban (2008)

- 113*>o fill dtMrk föpíxK-i m22 V

14. ábra. Stark főpincér perforált 50 fillérese

A fentiek is jól mutatják, hogy tényleges forgalomba kerüléskor írták rá egyesekre a címletet, esetleg a dátumot, vagy a kibocsátó aláírásával, esetleg bélyegzőjének lenyomatával érvényesítették.

A bemutatott esztergomi szükségpénzek közül a városi kiadás jól ismert. De a többi nem. Még a szép kiállítású és nyomdai úton előállitott Kereskedelmi és Iparbank kiadványa sem szerepel leirásokban. A meglehetősen egyszerű, gépírással és indigóval sokszorosított jegyek pedig a kor olyan kereskedelmi kényszermegoldásait illusztrálják, amelyből számtalan hasonló készült. Erre vonatkozóan több adat is ismert, de a megmaradt példányok száma rendkívül csekély, hiszen sem értéke, sem szépsége nem késztetett senkit a megőrzésére. De pénztörténeti szerepük volt és érdekesek, egy korszak rövidéletű emlékei, ezért tartottam szükségesnek bemutatásukat.

Rayman János Magyar Numizmatikai Társulat Budapest

NOTGELDER IN ESZTERGOM

Resümee

In der Zeit des I. Weltkrieges und danach entstanden in Ungarn Kleingeld ersetzende private und amtliche Geldersatzmittel an zahlreichen Orten. Solche Notscheine wurden auch in Esztergom in Umlauf gebracht. Die amtliche Emittierung repräsentierten die von den städtischen Banken sowie von den die Macht übenden Arbeiter- und Soldatenraten erlassenen und auf dem Gebiet des ganzen Komitates mit Annahmepflicht ausgestatteten 1 und 2 Kronen. Diese Geldscheine wurden von dem Amateurkünstler, Bankbeamten Ferenc Einczinger aus Esztergom geplant. Von den Privatpublikationen sind für uns außer dem schönen 50 Filler Druck der Flandels- und Industriebank in Esztergom einfache mit Maschinenschreiben und Blaupapier vervielfältigte Noten bekannt. Neben den Noten der Gaststätten „Víg matróz” und „Pospischl” sind auch noch welche anderer Geschäfte mit unbekanntem Namen und Eigentümer zu finden. Neben den unsicheren 1000 Kronen des Spezereihändlers Vörös und dem Mittagessengutschein des Präsidenten des Direktoriums Szokob blieben noch einige wahrs- chein-lich sich an Esztergom knüpfende Notscheine als Muster. All diese sind interessante und bemerkenswerte Raritäten der zu dieser Zeit in großen Mengen im Umlauf gewesenen, aber fast zu den letzten vernichteten „Geldscheinen”.

(Übersetzt von Hedvig Balogh Ábrányi)