Rayman János: Szükségpénzek Esztergomban (2008)
- 102 A címletek vásárlóértékének érzékeltetésére bemutatunk néhány korabeli árat koronában: 1918. XII. 31. 1919. VII. 31. 1919. XII. 31. Liszt/kg 3,20 3,40 9,00 Barna kenyér/kg 0Á80 0,80 2,00 Marhahús/kg 11,20 30,00 68,00 Sertéshús/kg 25,00 31,00 80,00 Burgonya/kg 0,52 0,78 1,90 Tej/Í Ú07 2,80 “ 4,20 Az 1 és 2 korona mindkét címletéből 100 000 darabot nyomtattak, tehát összesen 300 000 korona értékben kerültek kibocsátásra. A nyomdai kliséket Budapesten készítették, a nyomtatást a hatóság szigorú ellenőrzése mellett a helyi Hunnia Nyomda végezte el. Jó minőségű fehér papírra, piros színnel nyomtatták mind a két pénzjegyet. Értékükről az olvasható a sajtóban, hogy „ezek a pénzjegyek egy fillérrel sem bírnak kisebb beccsel, mint az Osztrák Magyar Bank bankjegyei, mert amennyit a direktórium kibocsájt, ugyanannyi osztrák-magyar bankjegyet helyez letétbe az esztergomi pénzintézeteknél, úgy, hogy bárki, bármikor a hivatalos órákban ezt a papírpénzt beválthatja az Osztrák Magyar Bank bankjegyeire, de ugyanezt megteszi bármely városi, vagy megyei közpénztár is. Tehát ha valaki elutazik a vármegyéből, beválthatja ezeket a papírpénzeket minden akadály nélkül. ” Akiadás szükségességéről ezt Írták a helyi újságban: ,,A város és a megye lakossága bizonyára a legnagyobb megelégedéssel veszi tudomásul az Esztergom vármegyei munkás és katonatanács intézkedését, amellyel megszűnteti az aprópénzhiányt, ami eddig sok bosszúságot okozott mindenfelé. Hogy a direktórium ezt a célt elérhesse, más városok, illetve vármegyék példájára egy és két koronás pénzutalványokat nyomtatott s ezeket forgalomba is hozza a napokban. ” Az újsághír ismeretlen szerzője aligha lehetett helyi kötődésű, mert a 2 koronás leírását azzal kezdte, hogy „ egyik oldalát a megye címere díszíti, alatta az Internacionálé piros csillagával... ”.4 De valójában a pénzjegyeken Esztergom szabad királyi város ősrégi címere látható. A forgalomba hozatalról a bankok gondoskodtak, erről így írt a sajtó: „Az esztergomi bankok és takarék- pénztárak kívánatra beváltják a nagyobb papírpénzeket 1 és 2 K-ás pénzutalványokra. "5 Mivel az aláírók egyike Szokob János,6 a városi munkástanács vezetője volt, az esztergomiak csak Szokob- pénznek, vagy Szokob-bankónak hívták ezeket. Úgy látszik, hogy a mindenütt tapasztalható ellenérzések dacára szerepüket jól betöltötték, mert a Tanács- köztársaság bukása után is elég hosszúidéig forgalomba maradtak. 1919. december 24-ig a városi pénztárak is elfogadták őket fizetésként. Az új politikai erők 20 %-os devalválásról intézkedtek, de a helyi bankok saját kiadásuknak tekintve a pénzjegyeket, a teljes értékükért felelősséget vállaltak. Végül 1919. december 31-ig teljes értékben váltották be őket.7 Egy korona Elöoldal: Baloldalt Esztergom szabad királyi város címere. A címer alatt balra a sarokban E betű, a tervező művész mesterjegye. Jobboldalt keretben a címlet névértéke, 1 Korona felirat olvasható. A szöveget középen helyezték el, de nem nyomdai szedőszekrényből felhasznált betűkből állították össze, hanem kézzel írták, vagy inkább rajzolták. A szöveg és elrendezése az alábbi: ESZTERGOMI PÉNZINTÉZETEK UTALVÁNYA EGY KORONÁRA, mely összeg egy részét képezi az Esztergomi takarékpénztár, - Esztegomi kereskedelmi és iparbank és Esztergom vidéki hitelbank r.t.-oknál letétbe helyezett összegnek. 4 Esztergomi Népszava, 1919. június 17. 5 Esztergomi Népszava, 1919. június 24. 6 Szokob János esztergomi kőműves mester, akit 1919. febr. 2-től az esztergomi tanácsba választottak és a megalakult direktórium első elnöke volt. Az Esztergom vármegyei munkás és katonatanács végrehajtó bizottságának és a vármegyei direktóriumnak is tagja, ahol gazdasági népbiztos. 7 Esztergom és Vidéke. 1919. november 23. és 1919. december 24.
