Rayman János: Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei (2010)

Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei Die Geschichte und Gelder des Kriegsgefangenenlagers in Esztergom A katonai tábor létesítése Az 1900-as évek elején Esztergom szabad királyi város tulajdonát képezte a Kis-Strázsa hegy alatti terület. Vá­rosi marhalegelőként hasznosították, egy részén pedig egy kis üveggyár1 és egy téglagyár működött. Az Esztergomban állomásozó 26. gyalogezred őrnagya, Vrklyan György kezdeményezte az itteni állandó ka­tonai lőtér kialakitását. Vimmer Imre esztergomi polgármesterrel egyeztette elképzelését, a Strázsa hegy alatti, és a Bábszky dűlőben lévő gyenge minőségű legelő és erdős terület katonai célú használatáról, amely ideális har­cászati lőtémek bizonyult az időnként itt tartott lövészeti és más hadgyakorlatok alatt. Javaslatát az őrnagy fel­terjesztette a Pozsonyban székelő V. hadtest parancsnokságra. 1500 kh terület igénybevételével számoltak a lőgyakorlatokhoz. A katonák elhelyezésére, állandó katonai tábor céljára az üresen álló üveggyár épületeit al­kalmasnak találták. Az épületek megvásárlása 50 321 koronáért már 1903-ban megkezdődött. De 1909-ben, amikor a szerződést kötötték a legelő bérbeadásáról, Esztergom város a bérbeadás feltételeként megszabta, hogy a kincstár az ott lévő üveggyári telket az épületekkel együtt megvásárolja. Ez azután meg is történt. Esztergom város az állandó lőtér céljára kért 1500 kh területet 30 évre engedte át a kincstárnak évi 10 000 korona ha­szonbérért. A megvásárolt üveggyári épületeket ugyanakkor a célnak megfelelően átalakították, így jött létre az állandó katonai tábor. (1-2. kép) 1. kép Az üveggyári lakótelepből átalakított katonai tábor A tábor 1911-ben még egészen üresen állt, mert a fenyegető kolerajárvány miatt a katonai egységek moz­gatását nem tartották kívánatosnak. Csak a következő évben, 1912-ben jelentek meg az első katonák, a buda­pesti IV. és a pozsonyi V. hadtest különböző egységei. 1913-ban a IV. hadtesttől 5 zászlóalj, azután az V. hadtest 23. gyalogezred három zászlóalja, majd a 6. gya­logezred két zászlóalja, később a 29. és 30. honvéd gyalogezred gépfegyveres osztálya és még néhány egység vett részt - egy-két hetes időt eltöltve a táborban - a lőtéri gyakorlatozáson. Esztergom számára a katonai tábor ilyen kis létszámmal és rövid ideig tartó igénybevétele előnytelen volt, mert a katonák így, mint fogyasztók, nem vettek részt a kereskedelmi forgalomban. Többletfogyasztásukból (hús, bor, élelmiszer, szikvíz stb.) származó adóbevétel a városnál is elmaradt, pedig ezek a joggal várható elő­nyök szerepet játszottak a bérbeadásnál. A vendéglősök, szállodások, kávés kisiparosok bővítéseket, beruházá­sokat hajtottak végre, költségeket fektettek be, de a remélt haszon elmaradt. Kaufmann Ferenc esztergomi kávés is ekkor alakította ki tiszti kávéházát és legénységi kantinját a katonai tábor területén. 1 Első Magyar Üveggyár, 1894-ben Heye Herman alapította és 300 fő részére szolgáló 80 lakásból álló lakótelepet épített hozzá. 1901- ben az üveggyár megszűnt. Numizmatikai Közlöny CVI-CVII (2009-2010)

Next

/
Oldalképek
Tartalom