Rayman János: Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei (2010)
Az esztergomi hadifogolytábor története és pénzei Die Geschichte und Gelder des Kriegsgefangenenlagers in Esztergom A katonai tábor létesítése Az 1900-as évek elején Esztergom szabad királyi város tulajdonát képezte a Kis-Strázsa hegy alatti terület. Városi marhalegelőként hasznosították, egy részén pedig egy kis üveggyár1 és egy téglagyár működött. Az Esztergomban állomásozó 26. gyalogezred őrnagya, Vrklyan György kezdeményezte az itteni állandó katonai lőtér kialakitását. Vimmer Imre esztergomi polgármesterrel egyeztette elképzelését, a Strázsa hegy alatti, és a Bábszky dűlőben lévő gyenge minőségű legelő és erdős terület katonai célú használatáról, amely ideális harcászati lőtémek bizonyult az időnként itt tartott lövészeti és más hadgyakorlatok alatt. Javaslatát az őrnagy felterjesztette a Pozsonyban székelő V. hadtest parancsnokságra. 1500 kh terület igénybevételével számoltak a lőgyakorlatokhoz. A katonák elhelyezésére, állandó katonai tábor céljára az üresen álló üveggyár épületeit alkalmasnak találták. Az épületek megvásárlása 50 321 koronáért már 1903-ban megkezdődött. De 1909-ben, amikor a szerződést kötötték a legelő bérbeadásáról, Esztergom város a bérbeadás feltételeként megszabta, hogy a kincstár az ott lévő üveggyári telket az épületekkel együtt megvásárolja. Ez azután meg is történt. Esztergom város az állandó lőtér céljára kért 1500 kh területet 30 évre engedte át a kincstárnak évi 10 000 korona haszonbérért. A megvásárolt üveggyári épületeket ugyanakkor a célnak megfelelően átalakították, így jött létre az állandó katonai tábor. (1-2. kép) 1. kép Az üveggyári lakótelepből átalakított katonai tábor A tábor 1911-ben még egészen üresen állt, mert a fenyegető kolerajárvány miatt a katonai egységek mozgatását nem tartották kívánatosnak. Csak a következő évben, 1912-ben jelentek meg az első katonák, a budapesti IV. és a pozsonyi V. hadtest különböző egységei. 1913-ban a IV. hadtesttől 5 zászlóalj, azután az V. hadtest 23. gyalogezred három zászlóalja, majd a 6. gyalogezred két zászlóalja, később a 29. és 30. honvéd gyalogezred gépfegyveres osztálya és még néhány egység vett részt - egy-két hetes időt eltöltve a táborban - a lőtéri gyakorlatozáson. Esztergom számára a katonai tábor ilyen kis létszámmal és rövid ideig tartó igénybevétele előnytelen volt, mert a katonák így, mint fogyasztók, nem vettek részt a kereskedelmi forgalomban. Többletfogyasztásukból (hús, bor, élelmiszer, szikvíz stb.) származó adóbevétel a városnál is elmaradt, pedig ezek a joggal várható előnyök szerepet játszottak a bérbeadásnál. A vendéglősök, szállodások, kávés kisiparosok bővítéseket, beruházásokat hajtottak végre, költségeket fektettek be, de a remélt haszon elmaradt. Kaufmann Ferenc esztergomi kávés is ekkor alakította ki tiszti kávéházát és legénységi kantinját a katonai tábor területén. 1 Első Magyar Üveggyár, 1894-ben Heye Herman alapította és 300 fő részére szolgáló 80 lakásból álló lakótelepet épített hozzá. 1901- ben az üveggyár megszűnt. Numizmatikai Közlöny CVI-CVII (2009-2010)
