Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
Zalaegerszeg pásztora gása, másrészt pedig az Anschluss, ami a német nemzetiszocializmus rémét vetítette előre. A folyamatok - a találkozó nyilatkozata szerint, amelyet Serédi Jusztinián bíborosnak is eljuttattak - afelé hatnak, hogy „a papságot Krisztustól, a kereszténységet az egyháztól kezdik különválasztani. Az a veszély fenyeget, hogy az egyház múltjának teljes félremagyarázásával pont azokkal soroznak bennünket együvé (zsidók, nagybirtokosok stb.), akikkel szemben évek óta küzdünk.”122 Mi a megoldás? Egyfelől az „alkotmányos” továbbépítkezés (legitimista hangsúly, a forradalom elvetése), a titkos választójog megvalósítása, másfelől a zsidókérdés „szociális, gazdasági és világnézeti”, nem pedig faji (nemzetiszocialista, nyilaskeresztes) megközelítése.123 Mindezekben a jelenlévők Prohászka Ottokár vonalát kívánták továbbvezetni.124 Ez is jelzi, hogy a harmincas évek politikai viharaiban Pehm József egyfelől kezdeményező akart maradni, másfelől azonban nem „új katolikus elgondolást” teremtett meg a közéletben, hanem az átörökített gondolatokat vitte tovább. A zalaegerszegi apátplébános nem tekinthető önálló politikai gondolkodónak, sem kreatív politikusnak - aki tehát ebben keresi nagyságát, bizonnyal nem fogja megtalálni azt. Két dolgot érdemes ezen a ponton megjegyeznünk: az első az, hogy bár e találkozónak nem volt közvetlen „sikere”, azt mégis mindenki előtt megmutatta, hogy Pehm alkalmas és ambicionált az országos szintű fellépésre és a vezetésre. A második pedig az, hogy nemcsak a kommunista, de a szélsőjobboldali eszméktől is elzárkózott (még ha gondolatisága nem is zárta ki a tekintélyelvűséget, ami a konzervatív jobboldal jellemzője volt).125 Ez utóbbi annyira így volt, hogy amikor 1938-ban lapjában megtámadta a Magyar Nemzetiszocialista Párt 122 Idézi: TY 45. 123 A kommunista vádlók Mindszenty fejéhez vágták „a »zsidókérdés« faji alapon való megoldásának” támogatását, ám ez „erős csúsztatás”, épp ő volt az, aki egyes túlbuzgó, túlkapó papokkal szemben ellensúlyt tartott, vö. BM 1, 243. 124 Ld. uo. Mindszenty számára a volt székesfehérvári püspök „vezető tűzoszlop” és „tanítómester” volt, Id. KH 14k. 125 Ennek kapcsán már 1935-ben felfigyeltek rá, amikor Gyömörey György főispán ellenében elérte a zalai törvényhatósági bizottságban, hogy ne szavazzanak bizalmat Gömbös Gyula kormányának. Ezt azzal indokolta, hogy Gömbös diktatúrára 8l
