Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
(a szent dolgokban való közösködés, tudniillik más felekezetű emberek részvétele a Katolikus Egyház dolgaiban) a legszigorúbb tilalom alá esett, ezért a kormányzó sem nevezhetett ki püspököt. Egyfajta egyházpolitikai kötélhúzás kezdődött meg a Szentszék és a Magyar Királyság között: az előbbi mindinkább a teljesen szabad püspökkinevezés felé szeretett volna lépéseket tenni, az utóbbi ellenben őrizte volna az egyházi ügyekben birtokolt privilégiumait. Ebből fakadóan sor került komoly összetűzésekre is, legfőképpen az új prímás, Serédi Jusztinián bíboros kinevezésekor - a Rómában élő és dolgozó bencés szerzetes a pápa jelöltje volt, és a magyar fél jelöltjeinek a mellőzésével nyerte el az esztergomi széket. Ennek lett következménye, hogy a továbbiakban Horthy kormányzó utólagos vétójogot nyert a pápa által püspökségre kiválasztottak kinevezése kapcsán. A korszak összes kinevezési folyamata során megfigyelhető ez a küszködés, folyamatos ellentartás, ahol egy új modus vivendi forrott ki: a kormány állíthatott jelölteket, a Szentszék vagy közülük választott, vagy nem. Ugyanakkor az új püspök kinevezéséhez elvárták a kormányzati jóváhagyást is. Amikor 1944 tavaszán három új főpásztort is állítani kellett, valódi alkuhelyzet bontakozott ki Budapest és Róma között. A háromszög szereplői a következők voltak: 1) XII. Piusz pápa, 2) a püspöki kar, amelynek jelölési jogát tulajdonképpen Serédi bíboros egy személyben gyakorolta, 3) Horthy kormányzó, illetve a magyar kormányzat. A zalaegerszegi apátplébánost (aki 1937-ben pápai prelátus rangot is nyert), Mindszenty Józsefet a nyugalmazott szombathelyi püspök, Mikes János címzetes érsek ajánlotta a nuncius figyelmébe - ők ketten emelték be személyét a pápa látóterébe. Ezért Angelo Rótta 1943. december 14-én sürgős információt kért róla Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímástól.144 Magyarország főpapja (minden bizonnyal tudva arról, hogy Grősz József szombathelyi püspök nemegyszer konfliktusba került Mindszenty József apátplébánossal)145 A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS 144 TY 68. A kinevezés körülményeiről: BM 1, 218-324. 145 Erről a konfliktusról, annak lassú kibontakozásáról ld. BM 1, 127.224-228. Mindszenty végül minden egyházmegyei tisztségéről lemondott. 92
