Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Zalaegerszeg pásztora
Zalaegerszeg pásztora figyeltem fel azokra a körülményekre, amelyek a korszerűbb plébániai élet és a mélyebb hitélet kibontakozásának útjában állottak (ME 39). A városplébános96 Melyek voltak a legfőbb kihívások, azok a „körülmények”, amelyek „a korszerűbb plébániai élet és hitélet kibontakozásának útjában állottak”?- A filiák szétszórtsága: az amúgy is jelentős Zalaegerszeg mellett még 5 település tartozott a a plébániához. Itt úgy kellett gondoskodni a lelkipásztori ellátásról, hogy olykor a legalapvetőbb követelmények sem teljesültek (például iskolateremben nyílt mód a szentmise bemutatására). Maga a város is túl nagy volt az egy templomhoz képest, ezért hamar felépült Ólában (egy külvárosban) a ferences templom - ez a közel eső filiák népének is könnyebbséget jelentett.- A jelentős társadalmi tagoltság: „A kívánatos egyrétegű hívősereg helyett plébániámon képviselve volt a magyar társadalom minden rétege” (ME 39). Ez azt igényelte, hogy - mai szóval élve - beinduljon és kibontakozzon a rétegpasztoráció. A két világháború között leginkább az egyletek, társulatok szolgálták ezt a célt. Mindazonáltal ez kivételes terhet rótt a papságra, hogyha nem akart megelégedni a névleges jelenléttel, hanem valóban igyekezett a szervezeteken keresztül minden egyes tagot, azok családjait elérni (ahogyan ezt Pehm hitoktató tanítványai kapcsán már megkezdte).- A hitoktatás gondjai: a már 1917-től a megyeszékhelyen szolgáló lelkipásztor tudatában volt annak, milyen komoly kihívást jelent (különösen az egyre jobban terjedő hit- és egyházellenes ideológiák, politikai tömörülések fényében) a fiatalság megragadása, megtartása. Ehhez hozzátartozott a cserkészet útnak indítása, és mindenekelőtt a filiák parasztsága körében a KÁLÓT és a KALÁSZ munkája (ME 42). 96 Az egykori káplán, Vecsey József érzékletesen festi le a zalaegerszegi plébánia életét: VJ 30-39. 71
