Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Elindulás az élet útján
személyes karaktervonásai: egyfelől a szigor, egyfajta keménység (ami persze néhány ember szemében ellenszenves volt), másfelől és ezzel együtt az éppen az eltökéltségből fakadó rendkívüli tetterő. Ebben az első évben még arra is tellett az erejéből, hogy a szívének egyik legkedvesebb téma (és személy) előtt is lerója tisztelete adóját: megjelentette Az édesanya című művét.69 Ha komolyan vesszük a későbbi bíboros visszaemlékezését, s az abban foglaltakat nem egyszerűen valamiféle lírai merengésnek tekintjük, akkor ez az első, másfél esztendős időszak emberi, papi tanulságokkal is szolgált a kezdő segédlelkész számára. Plébánosa, Geiszlinger Béla, akivel mindvégig megőrizte jó kapcsolatát,70 „kiváló lelkipásztor volt, aki jól tudott bánni híveivel”. Biztosak lehetünk abban, hogy az olykor a nem szükséges konfliktusokba is belefutó kezdő pap atyai tanácsokat kapott a szelídebb, türelmesebb főnökétől. Ahogy ez mind a mai napig nem egy esetben megtörténik, Rábapatyon az idősebb plébános állt a kedvesebb, jóságosabb pásztor hírében, s a fiatalabbtól tartottak inkább. Ennek oka nem csupán a személyes jellemvonásokban keresendő, hanem abban a hévben, amely az újmisés, pályakezdő papok sajátja: a szemináriumi tanulmányok évei után hirtelen s egyszerre akarják minden elgondolásukat, álmukat, vágyukat megvalósítani, eközben nem számolnak az élet realitásaival, a rájuk bízott emberek adottságaival. Azt is mondhatnánk, hogy miként az újonnan megtértek az egészséges mértéket meghaladva akarják gyakorolni a vallásukat, úgy az újonnan fölszenteltek fiatalos türelmetlenséggel A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS egész életében szemünk előtt kell tartani ezt a látszólag hangsúlynyi, valójában alapvető és lényegi különbségtételt annak terén, hogy mi a fő és mi a függvény, mi a lényegi és mi az ahhoz rendelt funkció. 69 Pehm, J., Az édesanya a vallás, társadalmi kérdés és költészet tükrében, SzIT, Budapest, 1916 (egy év alatt két kiadást ért meg a kötet). Ezt a témát később továbbfejlesztette és elmélyítette, így a harmadik kiadás már kétkötetes lett. Ehhez ld. VJ 43-49; BM 1, 283-293. Még 1947-48-ban is dolgozott egy újabb kiadáson, amelyben külön fejezetet szentelt a papi hivatásnak, ez egyszersmind papi képének összegzése is, ld. uo. 293-299. 70 Veszprémi székfoglalóján is ott találjuk az akkor már rábagyarmati esperes, plébánosként szolgáló egykori principálist. 56
