Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

Mindszenty bíboros az emigrációban

Mindszenty bíboros az emigrációban

kereszténység nem volt elég magyar, megrendültén láthatták Szent István eszméjének örök és legyőzhetetlen erejét.399

Végezetül csak egy kis történetet idézünk ide annak bemutatására, milyen alázattal s rendíthetetlen elkötelezettséggel végezte ezt a zarándokmisszióját az idős főpap. Utolsó útja során, Bogotában elsőáldozásra és bérmálásra került sor. A szertartás nagyon kimerítette a már amúgy is elfáradt, idős főpapot. Ám a mise végén egy népes család állított be sírva, egy kisfiúval és egy kislánnyal. Hatszáz kilométerről utaztak ide, erre az ünnepi alkalomra, de az esőzés miatt elkéstek... Mindszenty bíboros azonnal öltözött volna, hogy elkezdik a második ünnepi szentmisét a két gyermekért, ám erről lebeszélték. Végül másnap reggel került sor a szertartásra. Egy munkatársa így írta le a misét: „Ritkán láttam Mindszentyt úgy elérzékenyedni, mint ennek a két kis magyar gyermeknek első szentáldozásánál és bérmálásánál. Csak úgy folytak a könnyei.”400

MEGÜRESEDIK AZ ESZTERGOMI SZÉK401

Az 1970-es évek elejére jelentős változások zajlottak le a Szentszék s a keleti blokk államainak a kapcsolatában. Mind a két fél érdekelt volt ezekben: a kommunista rezsimek számára a konszolidáció, a nemzetközi elismertség és „megbékélés” mellett fontos volt az is, hogy sor kerüljön egyfajta „belső kiegyezésre”, ami szavatolja a rendszer és az alávetettek közötti egyensúlyt. Eközben a Vatikán is egyre inkább érdekeltté vált: egyrészt az ötvenes évektől uralkodó drámai üldözések szinte porrá zúzták a hierarchiát, s a püspöki rend kihalása, ellehetet399 Tűz, T„ Csoda a székesegyházban. Arcképvázlat a bíborosról, in KM 111-113, itt: 113.

400 Az esetről beszámol: KH 102k.

401 Ehhez Id. BM 1324-1360. Balogh Margit jól látja meg, hogy bár Casaroli és Silvestrini maga is hivatkozik pasztorális érvekre, az esztergomi szék megüresedése alapvetően politikai kérdés volt (uo. 1360).

219