Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

A vértanúság kohójában

dedikált 1950-ben, s több orvosi jelentés romló állapotáról (ME 412k). Hogy ennek megijesztés, későbbi nyomásgyakorlás volt az oka, talán mindegy is. Egy biztos: a fő célt a megalkuvás és kiegyezés kikényszerítése képezte. Ezért, tán nyomatékként, Tóth plébánost is eltávolítják a bíboros mellől. Erre 75 órás éhségsztrájkba kezd, ami megterhelő böjt volt az ő állapotában és korában, de végül sikert ért el (ME 422k).

Czapik egri érsek halála után, amikor Shvoy székesfehérvári püspök nem vállalta a kari elnökséget, Grősz érseket - minden valószínűség szerint 1956. február 25-én - átvitték a tószegi plébániára, ahol már érintkezhetett a külvilággal. Idővel Kalocsára is hazatérhetett. Ez is jelezte, hogy a politikai helyzet kezd kényessé válni (ME 428k). Mindszenty körül azonban augusztusig teljes a csend, senki nem jelentkezik Budapestről. Ekkorra már olvashat újságokat, s a hónap közepén érkező vendége (akit a személyzet miniszterhelyettesnek tartott) ez alapján társalog vele. Az ideológiától terhes beszélgetés többet ad a bíborosnak, mint vendégének: két hónappal a forradalom előtt megérti, hogy beállt a „politikai, gazdasági, erkölcsi összeomlás és csőd” (ME 431). Ez a mézesmadzagban is megmutatkozik, amelyet felkínálnak neki: ő már nem rab, ha kéri, elmehet, s akár ő mondhatja az ünnepi misét az esztergomi bazilika felszentelésének 100. évfordulóján.353 Ő végül, alapos megfontolás után, elvi okokból elzárkózik ettől (ME 431-433), ahogy attól is, hogy bizonyos engedmények és a kiegyezés (például békepapi mozgalom elismerése) fejében kérje és elnyerje az amnesztiát.354

A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS

353 Ennek napja 1956. augusztus 31. volt. Az ünnepi misét szeptember 2-án tartották: „Egyetlen külföldi vendég sincs. A püspöki kar elmarad; csak egy érsek, két püspök jött. A hívősereg is kicsi. Egymás után visszamaradnak a tervezett zarándoklatok - ha a prímás sem lesz ott” (ME 431).

354 ME 433-434. Közvetítőnek Tóth János plébánost kérték fel, talán azt hitték, így könnyebben kicsikarják az igent. A bíboros azonban hajthatatlan maradt. Egyetlen levelében ehelyett a 70 év feletti elítéltek, a 65 év feletti beteg rabok (köztük papok, férfi és női szerzetesek) szabadon bocsátását és a Regnum Marianum templom újraépítését kérte - erre választ nem kapott.

196