Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
A magyar Sion főpapja
A magyar Sion főpapja nyezetét jelenti, hitéletét és vallási meggyőződését szintén erősíteni kell” (ME 141). Ez a megerősítés azért is fontos volt, mert a kommunisták a kezdetektől fogást kerestek a katolikus ifjúsági egyesületeken. Ez olykor nem volt nehéz, hiszen egyes papok és fiatalok, hogy „mentsék, ami menthető”, már 1944-45-ben tárgyalásokat kezdtek - ezt az egyezkedést Mindszenty a kezdetektől fogva szilárdan ellenezte, az abban részt vevőket hol megfélemlítés, hol naivitás áldozatának tekintette.231 Emiatt sokan a katolikus egyházon belül is vaskalaposnak, szűklátókörűnek bélyegezték - a történelem azonban (mint fentebb is láttuk) őt igazolta vissza. A tárgyalással az egyház nem nyert semmit, sokszor még haladékot sem. Abból egyetlen haszon származott: a kommunista rendszer jutott „diplomáciai” előnyhöz (ez egy tárgyalásra kész, nyitott kormányzat, csak az egyház gátolja az egyességre jutást). Amikor tehát a józan kiállás okán a „közeledési kísérletek” kudarcot vallottak, a kommunisták igyekeztek erőszakkal bedarálni a katolikus ifjúságot.232 Ennek eszköze volt 1946 tavaszán a „diák-összeesküvés” fölgöngyölítése: több katolikus iskolában házkutatást végeztek, fegyvereket „találtak”, letartóztatott diákokból veréssel, kínzással szerzetes- és paptanáraik elleni vallomásokat csikartak ki. A katolikus egyház belső vizsgálata megmutatta, hogy itt koncepciós eljárásról van szó (ME 132-134). Ezt erősítette az év nyarán az úgynevezett körúti gyilkosság, amikor egy szovjet áldozatokat is követelő nagykörúti 231 Ehhez Id. ME 115. Kiemelt esetet képezett P. Kerkai Jenő jezsuita, aki a KÁLÓT megmentése érdekében, még 1944 decemberében, a frontvonalon át Debrecenbe szökött, hogy kieszközölje a társaság továbbélését: Mészáros, I., Kerkai páter afférja Mindszentyvel, in Uő., Árnyak és fények. Kiegészítések a Mindszenty- életrajzhoz, Eötvös József, Budapest, 2008, 93-142. Hamar kiderült, hogy a KALOT-nak minden engedményért fizetnie kell: így például ki kellett jelenteniük, hogy az új viszonyok között nincs szükség katolikus pártra. Részben ez is oka volt, hogy az 1945. őszi választáson nem maradt más lehetőség, mint hogy minden katolikus a kisgazdapártot támogassa, ehhez Id. ME 116. 232 Ennek központi csapásiránya a hitoktatás kérdése volt, de természetesen elválaszthatatlanul összekapcsolódott mindennemű ifjúsági tevékenységgel, illetve az iskolák államosításával. Ld. BM 1, 639-652 (Harc a hitoktatásért) és 712-743 (Az iskolaháború). 139
