Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

A magyar Sion főpapja

fáklyáját, s ugyanígy ragyogjon a többi helyi nyáj előtt a megvilágosított hit és a megújított keresztény szokásrend, a szilárd katolikus erkölcsök és a buzgó haladás példájaként.” Ez a megjelölés - caput, mater et magistra ecclesiarum Hungáriáé, Magyarország egyházainak feje, anyja és tanítója - olvasható a prímási bazilika homlokzati timpanonja alatt. Az üzenet külön érdekessége, hogy amikor a főegyházmegye ezredévét összekapcsolja az evangélium hirdetésének ezeréves évfordulójával, akkor ezt a „Pannonia Sacra” jegyében teszi - ami Mindszenty bíboros jelmondata volt.194 Ez nem egyszerűen „szent Magyarországot” jelent, hanem „a szentül élni akaró magyarok közösségét”.195

Mint látható, az esztergomi szék, a magyar Sión mindig is valamiképpen a magyarhoni katolicizmus, de egyáltalán a nemzeti lét megalapozója, őrzője és foglalata volt. Sorsa elválaszthatatlan a magyarságétól, ahogyan ezt a történelem fényes és szomorú lapjai hirdetik. Bár az első érsek személye és neve körül viták vannak (Domonkos? Radla/Sebestyén? a szentek között tisztelt Anasztáz/Asz(t)rik?), a későbbi utódok létfontosságú szerepe vitathatatlan: Bánffy Lukács a XII. század második felében, III. Béla uralkodása idején nemzetközi szinten is kimagasló főpap. Róbert érsek úgyszintén - mindkettejük boldoggáavatási eljárása megindult, ám a tatárjárás után az ügyek (részben a dokumentumok pusztulása okán, részben az országot sújtó nehézségek miatt) elfeküdtek. Rátót nembéli Mátyás a muhi csatában vész el, utóda, Báncsa (Váncsa) István azonban már bíborosi kalapot nyer, s Róma mellett Palestrina (Prenestre) püspöke lesz.196 Bicskei Gergelyt Anagniban, egy VIII. Bonifác elleni támadás során ölték meg.

A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS

194 Az üzenet latin szöveggel látott napvilágot, de nem jelent meg az Acta Apostolicae Sedis-ben. Jelenleg csak a Szentszék honlapján hozzáférhető: https://press. vatican.va/content/salastampa/it/bollettino/pubblico/2001/04/27/0234/00665.html (2016.07.27).

195 Mészáros, I., Egy dokumentum 1947-ből, in Ki volt Mindszenty József? Jubileumi évkönyv (szerk. Kahler, F.), Don Bosco, Budapest, 2005, 73-90, itt: 77.

196 A középkorban a bíborosok ténylegesen Rómába költöztek. Közülük a legfontosabbak az úgynevezett „szuburbikárius” (Város, azaz Róma alatti) egyházmegyék püspöki címét is elnyerték. A palestrinai székesegyházban a mai napig megtekinthető a főpásztorok arcképcsarnokában Báncsa István portréja.

120