Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)

Szent Margit s a Királynék városában

Szent Margit s a királynék városában zet visszásságainak ismertetése, a veszélyekre való figyelemfelhívás mellett a körlevél igyekszik pásztori hangot megütve megszólítani a hívők lelkiismeretét: „Szeretettel várjuk a visszatérő menekülteket és elhurcoltakat is, faji és valláskülönbség nélkül. Rideg, kifosztott lakás várja őket? - Pótolja azt segítő szeretetünk. (...) Ezzel kapcsolatban csak egyet kívánunk tőletek, Kedves Híveink: keresztény összetar­tást és egyetértést. Széthúzásra, gyűlölködésre hajló nép vagyunk, és mily szomorú, amikor közös nyomorúságunkban egymást gyű­löljük, marjuk! Kicsiny nemzet vagyunk, bosszú és megtorlás címén nem irthatjuk egymást. Az engesztelődés szelleméből kell ítélkezni a múlt hibái felett ott, ahol a hibáktól tisztult lelkeket és értékes erőket nyerhetünk vissza a hazának” (ME 76). Ez a szöveg ma, 2016-ban is megállná a helyét, s iránymutatásul szolgálhatna mindazoknak, akik a magyar közvélemény előtt megnyilvánulnak. Bár lenne olyan hang, olyan látásmód, amely 71 évvel e sorok születése után végre magáévá tette volna az azokban foglaltakat! A körlevél emlékeztet a hit fontosságára a szabadság és az értékek megőrzésében, s köszönetét mond a híveknek mindazért a kiállásért, hűségért, az irgalmasság tetteinek gyakorlásáért, amelyek révén „a veszedelem és szorongás napjaiban” vigaszt nyújtottak. Kiemelkedő példát jelentenek azok a papok és világiak, akik vállalták a halált. A szöveg itt külön említi az azóta boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspököt. A dokumentum pozitív csalódásként említi, hogy a szov­jet hadsereg nem bizonyul (ekkor még) egyházpusztító erőnek, sőt egyes helyeken még olyan tisztekkel is lehetett találkozni, akik jó szándékúnak bizonyultak. A végkövetkeztetés ez: „Csapások eddig is értek bennünket - és ugyan melyik nemzet az, amely ilyeneket nem tapasztalt volna? -, de a csapásokból Isten segítségével mindig kiemel­kedtünk. Most is ki fogunk emelkedni” (ME 78). Ennek a bizalomnak az alapja Isten s a magyarok Nagyasszonya. Napjainkban is szükség lenne erre a hitből fakadó hozzáállásra. Egyesek talán más hangot vártak volna el a világégés után a katolikus főpapoktól, ők azonban tudták, hogy ebben a kegyetlen történelmi helyzetben a legfontosabb az erők újraélesztése, a remény felkeltése, a jövő megnyitása egy em­ui

Next

/
Oldalképek
Tartalom