Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS összegyűjtött és elzárt zsidókat - a Sztójay-kormány rendelkezése értelmében - teljes létszámban deportálták,170 akkor a következő vasárnapon (június 25-én) Te Deum-os hálamisét akart mondatni a ferences templomban - Mindszenty szerint a hálaadás pontos tárgyát nem jelölte meg a házfőnök, Pulyai Lambert atya előtt. Arra a nyilas párt városban kihelyezett falragaszain derült fény, amely már úgy hirdette a lakosság előtt az eseményt, mint hála-istentiszteletet afölött, hogy „az isteni gondviselés kegyelméből ősi várunk és vármegyénk megszabadult a nemzetrontó zsidóktól”. A mise a maga korában is nagy visszhangot nyert, hiszen a vallásos érzék ily mértékű hiánya, az isteni dolgok ilyen cinikus eltorzítása megbotránkoztató volt és marad. Az a korabeli sajtó beszámolói alapján egyértelmű, hogy az adott napon a püspök nem tartózkodott székvárosában: Ajka-Gyártelepen járt, majd Balatonfüreden meglátogatta az ott erősödő Mikes János címzetes érseket. Amit a történészek - részben szóbeli közlések alapján, részben Veesenmayer birodalmi biztos Berlinbe küldött jelentése szerint - megállapítottak, az az, hogy a szokásos fél 11-es időpontban misére került sor, mégpedig zöld színű liturgikus öltözékben (azaz nem ünnepélyes hálaadó formával) mutatták be. A nyilasok egyenruhában vonultak fel.171 gazdatisztje volt, aki ellen az új főpásztor érkezése előtt már eljárás folyt, Id. ME 55. A témához fontos dokumentációt gyűjtött össze a következő tanulmány: Holtzer, L., Mindszenty vitatott hónapjai Veszprémben, in Beszélő 9 (2004/7 [július-augusztus]), http://beszelo.c3.hu/cikkek/mindszenty-vitatott-honapjai- veszpremben (2016.07.29). Ld. még BM 1, 339-354. 170 A Veszprém megyei deportálások július végéig elhúzódtak. Azonban Veszprémben nemcsak a helyi, de sok környékbeli településről származó zsidót is egybegyűjtöttek, így elszállításuk valóban drámai volt, s nem csak magára a városra korlátozódott. Családtagjaim beszámolójából tudom, hogy az elfogott zsidók egy részét gyalog hajtották Tapolcáig, s ott tették vagonokba - közöttük azokat a Barnáékat is, akik Monostorapátin, családunk falujában vezettek vegyeskereskedést és kocsmát. 171 Egyes, egyházi kérdésekben járatlan beszámolók úgy vélték-vélik, hogy a zöld miseruha a nyilasok zöld egyenruhája okán lett kiválasztva - ebből is látszik, hogy sok, egyháztörténeti kérdéssel foglalkozó szerző a minimális egyházi ismeretekkel sem rendelkezik. Ebben a konkrét esetben a zöld miseruha (vagyis az évközi idő színének választása) egyértelműen azt mutatja, hogy az egyházi fórum nem tett 104
