Török Csaba: A szent életű bíboros (Budapest, 2016)
Szent Margit s a Királynék városában
hogy a főúttól távolabb eső faluban nem fogják keresni azokat, s így megmenekülnek a háborús pusztítástól. A SZENT ÉLETŰ BÍBOROS A HÁBORÚ SZEMÉLYES POKLÁBAN 1944 őszére az összeomlás jelei mind nyilvánvalóbbak lettek. Már csak a legfanatikusabbak szajkózták a diadalmas szólamokat, miközben a legtöbben a még elviselhető fegyverletétel és béke lehetőségeit latolgatták. Horthy kormányzó kiugrási kísérlete október 15-én meghiúsult, s a főhatalmat Szálasi Ferenc nyilas pártvezér ragadta magához (ennek definitiv aktusa volt, hogy november 4-én esküt tett a Szent Koronára). Ekkorra nyilvánvalóvá vált, hogy ő és csatlósai hajlandóak az egész országot feláldozni - „megsemmisítünk vagy megsemmisülünk” (ME 51). Ilyen körülmények között érkezett meg a veszprémi püspök október második felében Budapestre, hogy itt tájékozódjon. Mivel rajta kívül más püspök nem tartózkodott a fővárosban, s a jelen lévő arisztokrácia apátiába süllyedt, a felsőház összehívására irányuló gondolata kivitelezhetetlennek bizonyult. Mindszenty azonban így is elhatározta, hogy egy memorandumot intéz Szálasi miniszterelnökhöz. Amikor elkészült a tervezettel, azt egyeztette báró Apor Vilmos győri püspökkel, akit „jó barátjának” nevez (ME 52). A később vértanúhalált halt, 1997 októberében boldoggá avatott püspöktárssal együtt átnézték a szöveget, s itt-ott belejavítottak abba. A harmadik aláíró Shvoy Lajos székesfehérvári püspök volt - ő már nem javított a szövegen. Negyedszerre Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát ellenjegyezte a dokumentumot.164 Serédi Jusztinián pírmáshoz, valamint a pécsi püspökhöz a harci helyzet okán nem tudtak eljutni. Kovács Sándor szombathelyi püspök pedig „aggályos volt”, ezért nem írta alá (ME 53). 164 Hozzá nem személyesen Mindszenty, hanem egy aulistája, dr. Kögl Lénárd juttatta el a memorandumot. 100
